ÚTICÉL: A Bohémak, avagy visszatérés Csehországba II.

 Folytatjuk az utunkat északi irányba, ahol is most nemcsak városokat nézünk meg, ha természeti értékeket is. Tartsatok velem.

 

Litomysl városa a település közepén elhelyezkedő, UNESCO védett, 1566 és 1581 között épült kastélyáról híres, melynek homlokzata apró mintákkal gazdagon díszített, ottjártunkkor épp részlegesen felújítás alatt állt. A Reneszánsz Kastélytól nem messze lévő főtér itt viszont szokatlanul másabb volt, mert bár itt is megvolt a nagy parkoló, de az egész központi rész elnyúlt, hosszan helyezkedett el. Itt született és élt Karel Pic, az eszperantó nyelv kitalálója.

 

Hradec Kralove a reneszánsz után a gótikát és a barokkot is elénk tárja. A szintén a XIII. században alapított város központja újra egy nagy parkoló, ahol a Szentlélek Székesegyház, a Fehér Harangtorony és a Nagyboldogasszony templom is megtalálható. Akárcsak máshol, itt is van szökőkút, viszont itt folyik egy Elba is, ami sokat hozzátesz a település miliőjéhez. 

 

A város gazdasági fellendülését a vasút hozta meg, legismertebb terméke az Antonin Petrof-féle zongorák. A korhoz kötődik a német nevéből adódó königgratzi csata, mely 1864-ben a porosz-osztrák háború legnagyobb csatájaként vonult a történelembe, a Habsburgok vereségével.

 

 

A következő helyszín Jicin, mely egy igazi kisváros, a maga bájával és ha nem létezne Rumcájsz meséje, kevésbé lenne érdekes legalább kicsit megismerni az itteni világot. Érzésre kicsit kelet-európaibb volt a város hangulata, viszont teljesen jó nyitánya a Rejtekadó erdő és a Porladó sziklák megtekintéséhez. 

 

A Prahovské skály egy különleges hely, számomra ez volt az első ilyen jellegű, homokkősziklás terület. Belépő van, de minimális, több útvonalon lehet bejárni a területet, ahol elképesztő látvány tud tárulni elénk.  

 

 Forrás:

wikipédia

saját fotók

youtube