A Skoda Auto története II.

 

A Skoda Auto történetének következő időszaka a második világháborút követő évtizedekre tehető, egészen a kilencvenes évekig. Kelet-Európát eddigre felosztották egymás között a nagyhatalmak, a politikai változások az önállósult országokban hasonló színjátékok díszletei között következtek be, melynek során az ellenzék mindenhol szépen megszűnt választások ürgebőrébe varrva. A létrejövő új rend a magántulajdon létezését nem részesítette előnyben így az 1926 óta már a ma ismert szárnyasnyíl logót használó cég sem kerülhette el az államosítást.  Az addig is egyfajta konzorciumban működő Skoda (ASAP) új neve AZNP, vagyis az Automobilové závody národní podnik lett, melynek rendszerébe tartozott a Jawa, a Tatra és Zetor is. A szocialista blokkon belül így Csehszlovákia volt a Szovjetunió mellett az egyetlen ország, ahol a KGST berkein belül egyszerűen nem tudták leosztani a termelés lapjait, a cseh ipar annyira sokszínű volt és értékteremtő, hogy inkább nem szorították erős korlátok közé. Ezen írás a hatvanas évekig mesél a gyár történetéről.

 

Az ismert Skoda-logó, 1926 óta.

Először is visszalépek kicsit az előző íráshoz, ahol kitekintettem az autógyártás keretein kívülre. A márka a háborút megelőzően és utána is a tömegközlekedést is kiszolgálta, így például sok gőzmozdonyt gyártott. Az általam talált adatok alapján az egyik legimpozánsabb a 19D típus, a gyártás háború utáni visszaállására példa pedig az alábbi képen látható Világháború utáni Кч4. A Skoda dízelmozdonyairól a második világháború után nem találtam adatot, ellenben az ötvenes években kezdték el gyártani a 100-as sorozatú villanygépeket, melyek ismerősek lehetnek.

 

Skoda 100-as sorozat villanymozdonya

Skoda 19D gőzmozdony Szerbiából.

A háború utáni Кч4.

Aztán persze a buszok. A trolik Tr és páratlan számozással indultak. Aztán a csehszlovák hétköznapok vidéken is jelenlévő sztárja a 706. Busz és teherautó. Az utóbbi nálunk a közutasok miatt is égett a retinába, narancssárga színben.  A későbbi Karosa történetének mesélésébe nem kezdek bele, majd később. Érdekes lesz a Credo buszok miatt.

 

Tr3 trolibusz.

Skoda 706

A személyautók gyártása Mláda Boleslavra koncentrálódott. 1946-ban jelent meg a világégés utáni első típus, a sikeres 1101-es. Ez egy orrmotoros és hátsókerékhajtású, kardántengelyes, kettő- és négyajtós kasztnival gyártott személyautó volt. mely a Popular típuson alapult. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 1952-ben jött az 1200-as sorozat, melynek kombi kivitelét egészen a hetvenes évekig gyártották erősen modernizálva, 1202-es típusszámmal.

 

Tudor, mert two door.

1973-as 1202-es. A Skodának nem volt a farmotoros korszakban más opciója.

1200-as szedán.

Az ötvenes években aztán változtattak az addigi számmal történő megjelölésen, ez az 1101-es nél volt a Tudor, az 1955-ben debütált 440-esnél és annak luxus-változatánál átmenetileg a Spartak, a 450-esnél pedig a keleti blokk egyik legszebb kabriója, a Felicia. 1959-től megszűnik a Spartak elnevezés, helyét az Octavia név veszi át.

 

A díszesebb. A Spartak típuskódja 445.

Skoda 440 Spartak

 A hatvanas éveket így még mindig nagyrészt második világháborút megelőzően kifejlesztett technikán alapuló modellpalettával indította a Skoda és bár a gyár folyamatosan fejlesztett - melynek köszönhetően az 1933-ból származó 995 cm³ –es, OHV motor 20 lóerejéből a gyártás végére 1221 cm³-re felfúrva 47, illetve 55 lóerőt is képesek voltak kicsikarni- egy teljesen új típussal kellett a gyárnak előállni.

 

Először 450, majd Felicia.

1964-ben állították le a Felicia, illetve az Octavia gyártását, kivéve annak kombi-változatát, melyet egészen 1971-ig szeretlek össze. Az újdonság egy teljesen más koncepciót követve az 1100 MB lett, mely új korszakot nyitott a Skodánál, egy olyan történelmi időszakban, amelynek beteljesülése hozta el 1968-ban a Prágai tavaszt.

 

1968, Prága.

Kelet-Európa útjain ekkor még nem közlekedett sok autó, az ötvenes évek második feléig magántulajdonban nem lehetett gépkocsi, csak nagyon keveseknek volt lehetőségük saját gépjárművet birtokolni az adott politikai viszonyok között. A hatvanas években aztán ez lassan változni kezdett, a cseheken túl egy, az olcsó népautónak sokkal jobban megfelelő típust az NDK állította elő DKW alapokon, ebből lett aztán a Trabant. A lengyelek GAZ alapokon gyártották még a Pobjedát, a Lada nem létezett, mint ahogy még a FIAT-lincenszeit sem gyártották sehol Kelet-Európában. Következzen tehát a hatvanas évek.

Forrás: 

Skoda.hu

Skoda.de

wikipedia

origo