Az ország legészakibb szegletében.

 

A Zemplén Magyarország egyik csöndes, eldugott, ugyanakkor szépségekkel teli tájegysége. Az elmúlt években a turizmus is magára talált, az aktív időtöltési lehetőségek mellett egyre nagyobb figyelmet kaptak a történelmi emlékek és a kulturális értékek, így manapság meghatározza a tájat az a fajta kettősség, melynek egyik oldalán az iparosodás rozsdás, betonba öntött szórványemlékei, másik oldalán egy megújuló, önmagához, a tájhoz és múltjához visszataláló vidék képe rajzolódik ki az erre járó számára.

 


Sárospatakot, majd Sátoraljaújhelyt elhagyva jutunk el Széphalomra, mely településen található már jó ideje a Magyar Nyelv Múzeuma. Az ezt követő településeken több, érdekes látványosság található. Az egyik ilyen község Pálháza, mely kisvasútjáról is ismert, mely az egyik legrégebbi az országban. Bár a sínek lefektetését 1888-ben elkezdték, a forgalom meg is indult rajta, személyszállításra mégis csak az 1950-es évektől használták. A vonal Pálháza és Kőkapu között közlekedik, illetve végállomása a kastélytól négy kilométerre lévő Rostalló.

 


A kőkapui vadászkastély a füzéri várhoz tartozó, a Károlyi család birtokában lévő javadalom volt. Az épületet svájci mintára a XIX és XX. század fordulóján emelték svájci mintára, egy mesterségesen létrahozott tó partján, a Kemence-patak völgyében. Vadászatra nemcsak a Horthy-korszakban, hanem az azt követő kommunista években is használták.

 



A Károlyiak másik birtoka tehát a füzéri vár, melyről az első írásos emlék 1264-ből származik. Az Aba nemzettség építtette, majd királyi birtok lett, végül a Wesselényi-összeesküvés után a Habsburgok a várat felégették, torzóit az 1970-es években kezdték feltárni, a kilencvenes évektől indult restaurálása, majd felújítása. Mai formáját 2016-ra nyerte el.

 


Radványról 1262-ben tesznek először említést egy oklevélben, a Károlyiakhoz Füzér várával együtt 1686-ban került. Bár a XVII. században épült már a területre kastély, azt 1846 és 1877-ben Ybl Miklós tervei alapján építették újjá. Mai formáját az 1900-as évek elején nyerte el, mely az addigra 170 katasztrális hektáron kialakított kastélyparkjával Európában semmihez sem hasonlíthatóvá tette.

 


Források:

wikipédia, zemplen.hu, fuzerradvany.hu, fuzer.hu

Megjegyzések