Nézz ismeretlen filmeket a hatalmasságokról

 

A fegyverek szeretete alapvetően köthető az emberiség azon időszakához, amikor még nem feltétlenül háziasította az állatokat, aztán a vadászat a fejlődő technika mellett végig kísérte az általunk ismert történelmet, az egyszerű, mechanikus eszközöket követték a kínaiaknak hála a lőfegyverek, hogy aztán azokat is egymás ellen fordíthassuk háborúban és békében egyaránt. Ezen háttérrel indul ez a filmes írás.

 

GYERTEK EL A NÉVNAPOMRA (1983)

 

Egy fehér 1200-es Lada kombi gurul a hegytetőn lévő villa udvarára. Ezzel a jelenettel indul ez az irodalmi adaptáció alapján készült film. Olyan korrajz, amely máig igaz, általánosságban nemcsak nálunk történhetne meg, hanem bárhol a világon. Én alapvetően két dolgot emelnék ki Fábry Zoltán ezen kései filmjéből. Az egyik a színészi gárda. Egy egyszerű tévéfilmről van szó, de olyan szinten minőségi, ami ma már így elképzelhetetlen lenne. Mádi Szabó Gábor ölti magára Bíró László szerepét, aki egy László-napozás során, alkoholtól ittasan kezel rosszul egy szituációt. Az éjszakában megjelenő lánya bejelenti, elköltözik otthonról, az új barátjához, akit a felismerhetetlenül fiatal Mácsai Pál alakít.

 

Eldördül egy lövés, egy bírósági eljárás lezajlik, aztán az újságírót alakító (Péter Luca) Piros Ildikó a Pogány madonna sikereit követően hajat növesztett Bujtor István és Cseke Péter segítségével nyomozni kezd a nyolcvanas évek még nem PAL-SECAM-mal felvett kópiájú díszletei között. A hatalmasságok megoldották egymás között. Véleményem szerint Kállay Ferenc – aki a mulatozásnak helyt adó villa tulajdonosa -  és Haumann Péter is, hozza mellékszerepben is a sokkal többet.

 

A Kádár-korszak mentalitása máig kísért minket. És a másik. Én azt gondolom, hogy bár a történet lehetne egy univerzális, de itt nem lehet az. A kor talán legnevesebb rendezője rendezte, akitől jobbára kosztümős filmeket ismerünk. Kritikus szemléletre vall, hogy a rendőrség és a bíróság is lefolytatott egy eljárást, amelynek során nem jöttek rá a helyi hatalmasságok összeesküvésére.

 

Mindent körbevesznek a szarvasagancsok. És végül a felismerés és az igazság. A filmben találkozunk azzal, hogy milyenek a teljesen önhatalmú emberek, akik sohasem érzik a hibáikat, a régi háborús, vagy bármilyen emlékek feloldanak minden bűnt.

 

HATALOM (2023)

 

Sokkal tovább megy. Egy vadászat során lelőnek egy hajtót. Nem tartották be a szabályokat, de akit gyanúsítani lehetne épp Európai Uniós pozícióra pályázik. Itt jelenik meg Hajdu Szabolcs, akinek forgatással kapcsolatos élményeit még decemberben hallottam az Apolló Moziban, egy bemutatót megelőző vetítésen. Nem tud szlovákul, mégis megtanult sok szöveget a szomszéd nép nyelvén.

 

Keresni kell egy elkövetőt, hiszen a lövés eldördült. Miközben a nyomozás elindul a kormány a saját bukásának utópiáját látja az igazság kiderülésében. Megjelenik itt is az újságíró, aki próbálja megtalálni az igazságot.

 

A film tudatosan kortalan. A helyszínek nagyjából végig egy egyenletes szürkeséget hoznak. A szereplők játéka a történetből fakadóan sem tud kiemelkedő lenni, nekem személy szerint a kétnyelvű dialógusok nagyon tetszettek, mert a felvidéki környezetben gondolom teljesen természetesek az olyan beszélgetések, ahol a szlovák és a magyar váltja egymást, akár egy mondaton belül is.

 

KIS HATALMASOK (2023)

A film rendezője Karácsony Péter. Szerintem nem árt megjegyeznünk a nevét. Egy Nyírségből származó alkotó, akinek rövidfilmje 17 percbe sűrít bele egy teljes történetet az előbb már megismert véletlenül lelövős sztoriból, olyan szintű szarkazmussal vegyítve, amire igazából Hofi Géza óta szükségünk van.

 

A film a magyar valóságba helyezi a történetet, nem próbálja elkenni, arcunkba tolja azt a világot és nagyon jól. Jeleneteiben olyan képek tárulnak néha a szemünk elé, amit nem várnánk, egy rövidfilmtől. 

Sokan nem fogják tudni kellően kezelni, ebben biztos vagyok, de pont ebben látom a film zsenialitását. Ennyire átgondoltan ritka összehozni bármilyen filmet. A humora ráadásul távol áll a magyar társadalomtól.