AUTÓKEDD: A magyar villamosgyártás története I.

 

A villamos, mint a haladás záloga

 

Fortepan: Sally Noémi (1903) Budapest, Keleti-pályaudvar.

A kötöttpályás közlekedés a XIX. században rohamos fejlődésnek indult. A kor emberének még alapvetően nem az idő hiánya, inkább a kényelem adta az okot, hogy a tömegközlekedés ezen formája rohamosan elterjedjen, kiszorítva így lassan a ló vontatta járműveket. Míg a vonatok a század közepétől a világ egyre több pontján megjelentek, a városi közlekedésre alkalmas villamosok csak a század végén kezdtek elterjedni. Az első, felsővezetéket használó villamost Werner Siemens mutatta be az 1876-os Berlini világkiállításon.

 

A Siemens-féle villamos

Budapesten a lóvasút felváltására az 1880-as évek elején már tervek voltak, melyek alapján gőzvontatású gépekkel helyettesítették volna az állatokat, azok régi vonalait használva. Viszont a Monarchia akkori gazdasági ereje és a főváros nagyléptékű fejlődése lehetőséget adott arra, hogy már 1887-ben átadják az első villamosvonalat - a mai 6-os elődjét – a Nyugati pályaudvar és a Király utca között. E század végéig nemcsak ezen vonal fejlesztését folytatták, hanem új vonalat építettek ki Újpest-Rákospalota irányába. A XX. század elején Budafokot is bekapcsolták a villamoshálózatba, miközben a felvásárlások, tulajdonosváltások hatására egymás után változtak a fenntartó cégek nevei (BVVV, BHÉV, BKVT, BURV), míg végül 1922-től, egyesülésüket követően, egészen a második világháborúig BSZKRT név alatt futott a villamosközlekedés a fővárosban.

 

Budapest első villamosa, mely a Nyugati pályaudvartól indult

A vidéki nagyvárosok közül először Pozsonyban jelentek meg a felsővezetéket használó tömegközlekedési eszközök 1895-ben, majd Miskolcon 1897-ben, a mai Magyarország keleti régiójában Nyíregyházán 1905-ben, Debrecenben 1911-ben.

 

A H-jelű villamos kocsija, mely eleinte Újpest-Rákospalotáig tartott

Érdekes megjegyezni, hogy a városi tömegközlekedés alapját adták a villamosok és ezek a járművek egyfajta nívót jelentettek, melyhez kapcsolódtak hozzá az autóbuszok az első világégés körüli időszakban.

 

Kandó Kálmán

A Ganz a gyártásban már a kezdetek kezdetétől részt vett., mely gyár Európában egyre nagyobb hírnévre tett szert. Sokat köszönhettünk persze a villamoshoz leginkább köthető Kandó Kálmánnak is. A Ganz első típusai voltak az A, Ae és Ac néven megjelent motorkocsik. Ezt követően nagyobb darabszámban a szemnek már ismerősebb BVVV „F” és „H” típusok jelentek meg, melyek a favázas típusok közül azon utolsó képviselők, melyeket fémvázasítottak és egyes példányaik az 1980-as évek elejéig szolgálatban maradtak.

BVV-1

 A 3600-as (Stuka) és UZ-típusok gyártása az 1940-es években kezdődött, még mindig forgózsámoly nélkül, külön motorkocsival. Ezeknek a típusoknak a fejlesztett változata lett az egyik legmegbízhatóbb magyar villamos, az új nevet kapott UV. Közben a vállalat neve FVV-vé változott, a villamosok számozása pedig 1-69 közé esett a fővárosban. 1968-ban létrejött a BKV, mely már egy olyan időszakban történt, mely a jelenkor magyarországi tömegközlekedésére rányomta bélyegét.

Stuka

Forrás:

-wikipedia

-villamosok.hu

-index.hu

-fortepan.hu

-bkv.hu

-dkv.hu

https://ganz-holding.hu/a-mult