Szabó Magda: A Danaida (Jaffa Kiadó, 2018)

 

A mitológiabeli Danaiosz király leányai a nászéjszakájukon meggyilkolják férjüket, akikhez akaratuk ellenére kényszerítették hozzá őket. A Danaidáknak büntetésből az idők végezetéig lyukas hordóba kell vizet merniük az alvilágban. A könyv hátoldalán így indul az ismertető és ezen gondolatnak valóban sok köze van a debreceni írónő történetéhez.

 

Szabó Magda 1917 október 5-én született. Bölcsészdoktori és tanári diplomáját 1940-ben szerezte a Debreceni Egyetemen. 1949-ben megkapta a Baumgatner-díjat, amelyet egy napra rá visszavontak és ezt követően közel egy évtizedig nem publikálhatott. A hatvanas években már Budapesten tanított és sorra jelentek meg írásai, melyek jelentős része a két háború környéki időszakban játszódik, de foglalkozik írásaiban szülővárosával és a női sorsokkal. A Danaida épp ezen utóbbi témát taglalja.

 

Csándy Katalin egy tősgyökeres debreceni, református család sarja. Fiatalkorától önmarcangoló és fejlődésre képtelen jellemét mutatja be évtizedeken keresztül. Története az ország történelmével karöltve járja be maga útját, megélve a folyamatos és szélsőséges változásokat, mint a nyilasok uralmát, a szovjetek bejövetelét, a szabad választásokat és az azt követő elnyomó rendszer kialakulását. Ám a főszereplőnek megvan a saját baja és fel sem fogja, hogy a világban mi történik, miközben azt sem érzi át sokszor, hogy saját zárt világában hogyan is kellene cselekedni. Elveszíti családját, városát, azokat, akik ismeretlenül megkedvelik, ragaszkodik olyanokhoz, akik kihasználják, végül sokadjára is új életet kezd.

 

Szabó Magda zseniálisan alkotta meg a karaktereket. A Katalin jellemén túl a szülők hajdúsági nyakassága, férjének önző pipogyasága, a volt anyós Raiszné arisztokratikus és lassan széthulló énjén túl végül Melinda koravén, szeretetre éhes és cafka mivolta mind-mind teljesen életszerű és fájdalmas, mert végül is a történelmi háttértől függetlenül is kicsit mind boldogtalanságra vannak ítélve. Talán ettől annyira magyar ez a történet.

 

Fortepan:

Hunyadi József

Library of Congress

Magyar Földrajzi Múzeum / Diagyűjtemény