AUTÓKEDD: Autós filmek szerintem I.

Évtizedek óta nézek úgy filmeket, hogy előre összeállítom egy adott nemzet, színész, vagy téma alapján az adott sort, amit végig akarok nézni. Na a mai nem ilyen sor lesz, sosem gyűjtöttem össze, hogy akkor most az elkövetkező két hétben csak autós filmeket fogok nézni, tehát itt az ideje. Amiről megfeledkezem, az a Halálos iramban-sorozat.

 

 MAGYAR FILMEK

Hazánkban magánszemély autóhoz csak a Kádári-konszolidáció idejétől juthatott, de akkor sem értek össze a fizetések az autók áraival. A KGST lakosságának autóba ültetése egyértelműen a Trabant 601-essel kezdődött és a sok évtizedes gyártás hozta a vásárlás origójára az egyre kevésbé tehetős családokat. A korszakban ritka kivétellel hangsúlyosak egy-egy jelenetben a kocsik, a későbbiekben ez megfordul és lesznek kifejezetten ikonikus autós jelenetek a hazai filmgyártásban, míg a közelmúlt alkotásaiban nemcsak a kaszkadőri munka válik fontossá az autós jelenetekben, hanem maga az autó is, illetve a korhűség, legalább is szerintem.

Szóval 56'-ot követően egyre több lett az aszfaltozott út, amelyek üresek voltak, ez a hatvanas évek volt, amikor még volt Skoda 1000/1100 MB új autóként, vagy egy-egy Bogár, de inkább még a húszas éveiket taposó háború környéki gépek alkották a kínálatot, mert akkor még motorban gondolkodtak. Aztán jött a Zsiguli, a Zastava, Polski Fiat, de ebben a szent időszakban készült a Kár a benzinért, mely az első tényleg magyar autós film. Az autóvásárlás, fenntartás háklis dolgait mutatja be az időszakra jellemző kedves és bújtatott kritikával, a kor több nagy színészének - többek között Alfonzó, Sinkovits Imre, Kállai Ferenc - szereplésével, mely kellemes esti szórakozást ígér a régi filmek kedvelőinek.

A hetvenes években Magyarországon megjelenő hippikultúra nagyon jól keveredik a kamionos kultúrával - ami pedig a megjelenő seftelés mellett a szabadság lehetőségét adta a sofőröknek - a Gállfi László főszereplésével készült Kenguru című filmben. A két, nagy állami vállalat, a Volán Tefu és a Hungarocamion biztosította a gépes hátteret, ehhez, a fridzsiderszocializmust és a fiatalok életét bemutató filmben. 

Aztán a következő évtized tobzódott autós sorozatokban és filmekben. A nyugat-felé nyitást egyértelműsítette az 1984-ben műsorra tűzött T.I.R. című filmsorozat, mely olasz-magyar koprodukcióban és kissé Bud Spencer-Terence Hill stílusban mutatta be az országutak vándorainak történetét, velőig égett főcímmel. Valamilyen oknál fogva kevésbé maradt meg a tudatban az 1990-es francia-kanadai-magyar Forma-1 című sorozat, mely az 1987-es szezonban játszódó, nem elsősorban a versennyel foglalkozó alkotás.

 

A zajos képi világú évtized elején készült az Ötvös Csöpi-sorozat első része, a Pogány Madonna. Bujtor István közel két évtizedig készítette filmjeit Kern Andrással és Zenthe Ferenccel, melyből épp a legelső lett a véletlen balesetnek (mely egy előzetes forgatás során történt bekapcsolt kamera előtt) is köszönhetően a legerősebb, tökéletesen hozva egy bűnügyi vígjáték esszenciáját beleoltva a nyolcvanas évek balatoni életébe.

Hasonlóan egy véletlen baleset tette erősebbé (ami le nem zárt úton, statiszta autókat is használva, forgalomban készült) a nemrég elhunyt András Ferenc Dögkeselyű című filmjét, meg ugye a zseniális zene, a képi világ, a történet és nem utolsó sorban a színészek, mely Cserhalmi György kissé Belmondós és akcióhős jellegét létrehozva. A szocializmusban nem létező bűnözés és a társadalomban lévő problémák olyan szintű keresztmetszetét mutatja be a film, ami miatt csoda egyáltalán, hogy nem tiltották be. A tiltásig forgatott 1200-es Ladák, a pesti nagytotál képek, mind-mind a képernyő elé szegezik az embert.

A kilencvenes években nem jutott pénz a filmgyártásra, ezért a Szomszédok, vagy a Kisváros egy-egy részétől, illetve a Kern András-féle Privát kopótól eltekintve a 2004-es Miskolci bonniésklájd volt az első, amelyben valamirevaló autós jelenetek voltak. Aztán a hasonlóan bűnügyi jellegű 2017-es Viszkis című film volt autós szempontból érdekes, ez utóbbi már csak azért is, mert húsz évvel korábbi utcaképpel kellett operálnia és megjeleníteni benne a rablásos jeleneteket is (és ahogyan a bonniésklájdban is, itt is nem tudták tartani a rendőrségi Astrák sorrendjét, ami nem a rendszám miatt látszik, hanem egyszerűen azért, mert fészlift előtti és utániakat kevertek össze egy jeleneten belül). 

És ismeritek Zsigmond Dezső Rózsák vérét. A benzincsempészészről, annyira rossz lett, hogy a Republic írt hozzá egy albumot. Megosztom https://videa.hu/videok/film-animacio/a-rozsa-vere1998-film-animacio-mOMh7eBXUQOiPZbu

A 2010-es években egyre több pénz érkezett a hazai filmesekhez, emiatt egyre jobban kidolgozott filmek jelentek meg, ezek közül mindenképp kiemelendő - maradva a témánál - a Blokád című film, míg a streaming-szolgáltatók két rengeteg fontos autós jelenettel ajándékoztak meg bennünket az Aranyéletben és a Besúgóban.

+1

Kovalik József rendezte a Cop Mortem című zsé-kategóriás filmet, mely egyáltalán nem nézhetetlen, titkos tipp, hiszen tele van az ötletet felkaroló ismert színésszel és a film végén egy elég rendesen - a helyi roncstelep Octáviáival - megcsinált autós üldözéssel.

+2

A szeretett filmem a Rózsa vére, leginkább amiatt teszem fel, mert akkor nőttem fel és autós szempontból a néző végig látja, ahogy működött a világ, ehhez csináltak egy-pár jó kaszkadőr-jelenetet.

https://videa.hu/videok/film-animacio/a-rozsa-vere1998-film-animacio-mOMh7eBXUQOiPZbu 

Forrás:

youtube