AUTÓKEDD: Autós filmek szerintem II.

 Évtizedek óta nézek úgy filmeket, hogy előre összeállítom egy adott nemzet, színész, vagy téma alapján az adott sort, amit végig akarok nézni. Na a mai nem ilyen sor lesz, sosem gyűjtöttem össze, hogy akkor most az elkövetkező két hétben csak autós filmeket fogok nézni, tehát itt az ideje. Amiről megfeledkezem, az a Halálos iramban-sorozat.

 

A II. világháborút követően kettészakadt a világ. Európa romokban hevert, az USA pedig gazdaságilag szárnyalni kezdett. A mobilitás mindenhol fontos volt, de Amerikában ez a megalomániával jelent meg, a végtelen utakkal és a benzinfaló batárokkal, ellenben Európa szerencsésebbik felén is családok közlekedtek kétajtós kisautókkal évtizedeken át. A hetvenes évek olajválsága idejére jelentek meg a kompaktok, melyek már értelmezhető méretű, átgondolt karosszériával rendelkeztek és kezdték meghódítani az Amerikai Egyesült Államokat alacsony fogyasztásuk miatt. Ebben az időszakban jelentek meg a középkategóriás és rettentően élni akaró olasz jószágok, mint az Alfa Giulia. Aztán jöttek a nyolcvanas évek a szögletességgel, majd a kilencvenes a gömbölyűséggel. A filmek is így változtak.

KÜLFÖLDI FILMEK

A húszas évek Generális című filmje elképesztő kaszkadőri teljesítményt mutatott be, vonatokkal. Aztán két évtized kimaradt és szerintem az első, ténylegesen autós -inkább kamionos film - a Dél-Amerikában játszódó, a franciák által 1953-ban készített Félelem bére az ötvenes években, melyet a franciáknál aztán Alain Delon a korai filmjei után az 1972-es Volt egyszer egy zsaruval indított zsarufilmjeivel, míg Jean-Paul Belmondo az 1960-as Kifulladásig után a Betörés című filmmel indított el, mely utóbbiba került egy hosszú üldözéses jelenet. Nem szabad elfelejteni az Olasz melót, mely brit gyártású és a hatvanas éveket zárja, szerepeltetve olyan nagy színészeket, mint Michael Caine.

Delon

Belmondo

Közben a tengerentúlon is kezdtek erős filmeket forgatni, melynek első gyöngyszeme a Steve McQueen főszereplésével készült San Fransiscó-i zsaru 1968-ból. A Francia kapcsolat Gene Hackmannal egy másik megkerülhetetlen film, de ha a tömény autózás netovábbját keresnénk, akkor Spielberg 1971-es nagy dobását meg kell néznünk, a Párbajt. Sokkal kevésbé komoly Gumikacsa története a Konvojban, de ebbe a sorba tartozik.

McQueen

Hackmann

 

Szerintem az 1960-as, 1970, 1980-as korszak autós jeleneteire jellemző, hogy hatalmas emberi teljesítménybe kerültek. Belmondo és McQueen híres volt arról, hogy a kaszkadőr jeleneteket is ők csinálták. Delon sokkal ritkábban vezetett, bár a feltett jelenetben ő a sofőr. A Francia kapcsolat viszont egy teljesen más kategória. A kaszkadőr Bill Hickman volt, ahogy a Bullittban, de itt elborult. Köztudott, hogy a film alacsony költségvetése miatt egy, az autó orrára szerelt kamerával tolta végig a kijelölt útvonalat, lezáratlan úton, a pénzelt rendőrökkel. 

 

Polip, negyedik évad

Az olaszok az Előzés című film után nem nagyon vetették bele magukat az autós filmek témájába. A nyolcvanas évek hozta el a változást, amikor is a T.I.R. című sorozat mellett elkezdték forgatni a Polipot, valószínűleg minden idők legjobb maffiasorozatát olyan megkomponált jelenetekkel, mint a fenti. Egy-egy évaddal mindig kidolgozottabbak lettek az autós jelenetek és kialakítottak egy olyan hangulatot, amelyek évtizedekre meghatározóak lettek a talján filmekre. 

Tom Crouse

Mel Gibson örűlt tekintetével nyit rá a nyolcvanas évekre a Mad Max-szel, mely egy tőlem távol álló világba csábítja el a nézőt, miközben az újra virágzó Amerikában elkezdik forgatni a Knight Ridert és a Magnumot, a világ két legismertebb szőrös mellkasával. A 48 óra, a Beverly Hills-i zsaru, a Szinek, a Die Hard mind-mind bemutatják, milyennek kell lenni egy jó autós jelenetnek, de Tom Crouse-zal a Mint a villám 1990-ben tömény előadása az autózás iránti rajongásnak. 

Robert De Niro, akinek rosszul áll a vezetés

A kilencvenes években már a gömbölyű lett a menő, a kocka autók kezdtek eltűnni, nem hiába látni belőle keveset a valaha volt legautósabb filmben, a 300 kaszkadőrrel leforgatott Roninben, amely film szépen hozta vissza a francia filmgyártás régi hagyományai a Taxi után. A két film alkotógárdája ugyanis nagyon egyezik. Olyan szinten, hogy a Taxiban használt nagy teljesítményű Mercik közül egy volt a De Nirós film egyik kameraautója. Luc Besson filmje üde színfolt volt 1998-ban, folytatásai a harmadik résszel kerülnek majd a feledés homályába, de ez érthető. A második rész forgatása alatt halt meg egy kaszkadőr. A Ronin pedig a rendező Frankenheimer keze alatt az utolsó olyan filmek közé került, amelynél az elképesztő kaszkadőr jeleneteket (nagy sebességgel) ténylegesen úgy vették fel, ahogy látjuk.

Cobra-11

1996-ban jöttek a németek és a régi NDK területén kezdték el leforgatni a Cobra-11 első évadát. Nagyon jól lehetett lekövetni az ország fejlődését, hiszen az első részek után (pilot) eltűntek a Trabantok, a Skoda után pedig a BMW lett a támogató. A DSF csatornán éveken át ment a Stuntman című sorozat, mely feldolgozta a film jeleneteinek elkészültét. 

Nyomd, Bébi nyomd!

Aztán minden megváltozott azzal, hogy a számítógépes technika lehetővé tette, hogy látványos legyen az, ami nincs. A Tolvajtempó egy jó film kétezerből, de a színészi játékon túl szerintem nem kiemelkedő, ahogy a 2013-ban Daniell Brühllel megjelent a Hajsza a győzelemért sem. Nagyon jó filmek, de az autós jelenetei nem őszinték. 2017-ben jelent meg Edger Wright filmje, a Nyomd, bébi nyomd, mely visszahozta a klasszikus hozzáállást, kaszkadőrökkel forgatunk. A nemrég a mozikban bemutatott Enzo Ferrirariról szóló film is szép képekkel operál, de már az új kor szülötte. Meglátjuk, milyen a Senna-sorozat.