TÁNCDALFESZTIVÁL: Zámbó Jimmy

Életében legalább annyi ellenmondások vannak, mint halálában. Az általa választott zenei stílus minősége vitatható, tudása és tehetsége viszont egyáltalán nem, ma Zámbó Jimmyről lesz szó.

 

1958-ban született, Budapesten. A Magyar Rádió gyermekkórusában kezdte pályafutását, majd 1987-ben megszerezte az ORI engedélyét. Budapesten lépett fel lokálokban, az éjszakai élet ismert figurája lett, egy idő után a szó minden értelmében. A kilencvenes években kezdett felívelni karrierje, sorra jelentek meg albumai és egyre több műsorban jelent meg, míg végül az évtized végére az RTL klubon saját műsort is kapott. 

Bár alapvetően jazz-zenét énekelt még a nyolcvanas évek elején, a pop irányába fordult és a görög Demis Roussos stílusát kezdte követni.1993-ban aztán megkapta az eMeRTon-díjat, miközben egyre nagyobb rajongótábora lett. Az egyre nagyobb hírnévvel együtt aztán jöttek kósza hírek magánéletében egyre több furcsa helyzetről, történésről, de igazán akkor vált minden nyilvánossá, amikor 2001. január 1-én, egy baleset következtében főbe lőtte magát és meghalt és ezzel eltűnt a világból a szenzációs négy oktáv. Sírja a csepeli temetőben zarándokhellyé vált.

Saját élményem Jimmyvel kapcsolatban, hogy a zenei érdeklődésem területeibe nagyon jól beleillett zsáner-szövegeivel, bár Máté Péter dalainak szintjét nyilván nem érte el, hiszen alacsonyabbra került a léc, amit át kellett ugornia, nem arról volt szó, hogy nem volt rá képes, egyszerűen szerintem nem akart többet. Gimis koromra gáznak éreztem hallgatni, mert például a Guns and Roses menőbb lett, aztán a halála után pár évvel rájöttem arra, hogy kifejezetten eredeti dalai is vannak. Két szerintem jó jöjjön hát - bármennyire zsáner:

 

 

Leghallgatottabb dala pedig:

Forrás:

-wikipédia

-facebook