A császári város, Bécs

A kilencvenes évek elején, a kapitalizmus hajnalán, hosszú sorok kígyóztak a Budapesttől mintegy két órás útra lévő város felé. Azokban az években a magyarok jellemzően minden kirándulásukba belecsempészték – néha szó szerint – a vásárlási szándékot, vagy egyszerűen csak azért mentek el egy adott helyre, hogy megfogják az Isten lábát.

 

Az ugyancsak a Duna-mentén fekvő Bécs Budapesttől nem két órára van, hanem évtizedekre, pedig a két város nagyon hasonló, hiszen a XIX. század végétől nőttek ki a földből az arculatát meghatározó épületek, hasonló koncepcióban, hiszen ugyanazon uralkodó koronája alá tartozott mind a két ország.

 

Bécsbe érdemes déli irányból menni és eltölteni egy kis időt a fürdővárosnak tartott Baden bei Wienben. Központjában egy nagy területen elhelyezkedő Rosenarium található, mely egy kellemes sétával tekinthető meg a több órás autóút után.

 

Ezt követően, ha a több sávos autópályán sikerül eltévedés nélkül Bécsbe jutni, rövid időn belül a város központjában lehetünk. A terület már a kelták idején lakott volt, tíz évvel ezelőtt 1,75 milliós népességgel rendelkezett, Ausztria főváros, Európa egyik legjelentősebb városa művészeti és kulturális szempontból.

 

Míg a kilencvenes években a figyelem középpontjában Bécs Váci utcája, a Mariahilfer Strasse volt, addigra mára azért más részek is megtekintésre érdemesek. Ilyen például a Hofburg, az évszázadokon át épült, 18 épületből álló épületegyüttes, mely terekkel és árkádokkal van sűrűn tűzdelve és a Habsburgoknak egyfajta téli rezidenciájaként szolgált.

 

A város központjának másik érdekessége a Szent István- székesegyház, mely 97 méter magas tornyával a város jelképe. Érdekessége még, hogy a máriapócsi Könnyező Szűzanya kegykép eredetije itt található, hiszen a csodát követően Máriapócsról a kegykép ide került átszállításra.

 

A városközponton túl mindenképpen érdemes megtekintetni a Habsburgok nyári rezidenciáját, vagyis a schönbrunni kastélyt, mely Ausztria egyik legismertebb műemléke. A XIV. században kezdték építeni, mégis igazán csak Mária Terézia idején vált az uralkodók számára központi térré, ekkor nyerte végleges formáját mind az épület, mind a kert és az állatkert.

 

Bécs persze ettől sokkal, de sokkal több és számomra is még kevésbé felfedezett város, ahogy maga Ausztria is. Mindenesetre a rövid, ott töltött idő alatt, jó volt ott lenni. Egy multikulti nagyváros, amelynek hangulatára rányomja bélyegét történelmi múltja, ettől kicsit fennköltebbé válik hangulata és az jól áll neki. Bár Budapest sok attitűdjében hasonló, mégis még időbe kerül, míg utoléri Ausztria fővárosát, ahogy hazánk is az osztrákokat, de ehhez a társadalomban van szükség egyfajta szemléletváltásra.