TÁNCDALFESZTIVÁL: Kovács Kati

Mióta világ a világ, mindennek megvan a párja, Alain Delonnal Belmondo, Batmannek Superman, a Pepsinek a Coca és Koncz Zsuzsának Kovács Kati. Az általam is végtelenül kedvelt, egész életében visszahúzódó Kossuth-, Primissima- és Liszt Ferenc-díjas énekesnőről szól a mai írás.

A művésznő Verpeléten született, de Egerben nőtt fel, pályafutása is innen indult, első sikerét az 1965-ös "Ki mit tudon" érte el, melyet az első, 1966-os Táncdalfesztivál megnyerésével folytatott, ahol a Nem leszek a játékszered című dalt adta elő. Az adott időszakra jellemző volt, hogy inkább az évtizedes gyökerű tánczenék voltak divatban, a beat, a rock csak lassan szivárgott át a vasfüggönyön a hanyatló nyugatról.

Egyre többet koncertezett az Illéssel, az Omegával, a Metroval. A hetvenes években Koncz Zsuzsával és Zalatnay Saroltával alkottak többször triót. 1972-ben az Add már Uram az esőt című dalával ismét megnyerte a Táncdalfesztivált, majd ugyanebben az évben, ugyanezzel a számmal a Nemzetközi Dalfesztivált Drezdában. Magyarországon több évben is az év énekesévé választották, 1975-ben az angol Music Week popzenei szaklap az év nemzeti énekesének találta.

A nyolcvanas években tovább folytatódtak közös munkái lényegében az összes ismert zenekarral és dalszerzővel, majd a kilencvenes években Vangelis 1492 című darabjának feldolgozásával újra a köztudatba és a fiatalok látóterébe került. Egyre több televíziós műsorban vett részt, műsorvezető is lett. A Qualitons zenekarral karöltve egyre több helyen és fesztiválon vettek részt, mely többedjére ismertette meg a fiatalokkal örök érvényű zenéit. Az új formációban is képes volt az új generációval kapcsolatot létesíteni, szórakoztatni, kicsit nevelni. Többször voltam ezen koncertjein és figyeltem a körülöttem lévők reakcióit, ahogy elhangzik az a ká-betűs szó, meg az, hogy jó.

Legtöbbet hallgatott dala pedig:

Forrás:

Fortepan/Szalay Zoltán, 1974/Urbán Tamás, 1986

wikipédia

bakelit futar