ÚTICÉL: Balaton II

Sokunk első nagy nyaralási élménye a magyar tengerhez köthető. A nyolcvanas években a szabadság közép-európai kis szeglete az utóbbi években újra kezd visszatalálni önmagához és a látogatókhoz, miközben kicsit kezdi elveszteni azt a báját, ami évtizedekig jellemző volt rá. Gyermekként jártam először én is a Balatonnál, aztán felnőttként egyre többször visszatértem, sokszor napokra és intenzíven átélve az életérzést sátorral, biciklivel. Emlékképek élmények, helyek az életemből.

 

Keszthely városa csak egymagában többnapos programot képes kínálni, a Festetics-kastélytól kezdve a parton lévő békebeli épületein át egészen a mindent is tartalmazó múzeumos sétálóutcáján át.   A város múltja a XIII. századig nyúlik vissza, ezen gazdag múlt bizonyítéka a Magyarok Nagyasszonya Templom a főtéren.

Ha utunkat folytatjuk keleti irányban, akkor Gyenesdiáson érdemes mindenképpen megállni és régi strandján - melynek nagyon jó hangulata van - megmártózni a Balatonban. A szomszédos Vonyarcvashegy egy sziklásabb területen található, a két település egyidős és mindkettő fejlődése az 1950-es években indult el igazán. Aztán, ha épp kerékpárral vagyunk és megtettük a part közelében kacskaringózó utat idáig, Zalát elhagyva, Balatonedericsnél érdemes venni egy jobbkanyart és az ott lévő kempingben eltölteni egy éjszakát, vagy többet, lemenni a partra és élvezni, hogy még vannak eldugott, csendes zugok a Balaton partján. A családias hangulatú hely évtizedeket repít vissza az időben, egyfajta békét teremtve.

Szigliget várához érdemes feltolni a biciklit, a kilátás egyértelműen pazar, a kis területen elterülő bejárása nem vesz sok időt igénybe, miközben egy XIII. századbeli történelmi emlék falai között tölthetjük az időt. Érdekessége a kvázi félszigetnek, hogy a lecsapolási, partrendezési munkálatok elvégzéséig, vagyis az 1800-as évek elejéig, a várat egy mocsaras, vizes terület kötötte össze a szárazfölddel, vagyis mondhatni szigetként funkcionált. A parthoz érve érdemes itt is időzni kicsit a strandon, keszeget enni Oszi Bácsi Sütödéjében és megnézni a bencések által építtetett Avasi templom romját.

Az északi part látképének egyértelmű meghatározója a 483 méter magas Badacsony. A régi idők tanúhegyére szőlősorok futnak fel, a lábánál elterülő települések hétköznapjait a borászat egyértelműen meghatározza. A part innentől kezdve kilométereken át szinte végig lakott és talán a leginkább maradt hangulatában a nyolcvanas években.Kelet felé haladva tovább, a hegyoldalban következik a csodálatos Folly Arborétum, melyet az 1900-as évek elején hozott létre Dr. Folly Gyula, pécsi orvos.

A mai kalandozásainkat a hangulatában nekem nagyon tetsző, a Káli-medence központjának tartott Révfülöpön zárjuk. Kikötőjének, partjának hangulatában van valami kicsit másabb a környező helyekhez képest. A balatoni hajózás egyik központja évszázadok óta, a település létrejöttét a XII. századra datálják.