A magyar villamosgyártás története II.

 

A hanyatlás évei

 

Budapesten az M2-es metró lassan átadásra került, a belső kerületekben pedig inkább a troli-hálózat fejlesztése válik fontosabbá, majd az Ikarus-gyár termelésének felfutásával a vidéki városokban és vidéken is a vasúti vonalakat lassan felszámolják, utat engedve ezáltal a mai sokszor kaotikus, zsúfolt és környezetszennyező közlekedésnek.

 

3000-e széria

A hatvanas években mégis kifejlesztik az UV-villamosok alapján – ez volt a Füzesi Árpád Villamos Főműhely - a házicsuklóst, az FVV (Bengáli) volt az első forgóvázas típus, mely sokkal előnyösebbnek tekinthető utasáramlás szempontjából. Hátránya a viszonylagos megbízhatatlansága és gyengesége és első változatainak egyirányú közlekedésre alkalmas kialakítása, melyek hatására ezek a villamosok Debrecenbe, Miskolcra és Szegedre kerültek pár év alatt, hogy aztán ott szolgáljanak még harminc-negyven évet. Persze időközben jelentős részük és a később gyártott példányok is kétirányú közlekedésre alkalmasak lettek (két végén sofőrállás). 1969-től a Bengálik gyártása Debrecenbe költözött.

 

UV-villamos

FVV házicsuklós

1967 és 1978 között három sorozatot élt meg a GANZ-MÁVAG CSMG, vagyis az Ipari Csuklós (ICS). A Tatra villamosokhoz nagyon hasonló külsejű gépek nyolctengelyesek, átjárható utaskabinnal. A három, turisták által is látogatott vonalon a 2-esen, illetve a 4/6-oson szállítottak utasokat leginkább. A villamos magán viselte az akaratot a modernizálásra, megspékelve azzal, hogy ehhez minél kevesebb pénzt akartak adni. Így került ki második szériájából például a fűtés.

 

ICS-villamos

Az 1303-as pályaszámú villamos próbafutásán történt baleset

A villamosnak a használat során viszont olyan hibái mutatkoztak meg, amelyek halálos baleseteket okoztak. Ez alapvetően az áramfelvételből, azok kimaradásából és a fék működéséből adódtak. 1986. április 15-én négy halálos áldozatot követelt ebből kifolyólag egy baleset. Tudniuk kellett róla, hiszen KCSV-5 néven lett továbbfejlesztve az 1303-as pályaszámú villamos, mely 1984-ben a tesztek során elromlott fékje miatt megölte a vezetőjét.

 

KCSV-5

Az 1986-os baleset fotója

A Ganz későbbi villamos divíziója a Hunslet utolsó előtti terméke volt a KCSV-6-os, vagyis a Hungaroplan. A hattengyelyes kocsiból egy darab készült, mely ma múzeumban található. Sikertelenségének alapvető oka, hogy a BKV és az állam pénztelensége miatt hagyták kivéreztetni a koncepciót és inkább egy gyorsabb és olcsóbb megoldásként Tatra-villamosokat szereztek be.

 

KCSV-6

A Ganz-Hunslet a kilencvenes években alapvetően két típussal foglalkozott, az egyik a KCSV-7, ami az ICS villamosok harminc darabos, modernizált szériáját jelentette. A másik, az 1994-re kifejlesztett és 11 darabos szériát megélt KCSV-6-1S. Ezeknél a villamosoknál jutott el oda a technológia, hogy képesek voltak a régóta használt vázszerkezetbe modern technikát tenni. Aztán a Ganz-Hunslet csődbe ment. Persze ez sem mentené meg a típust attól, hogy nem alacsonypadlós, de Európa nyugati és északi részein sem gondolják úgy, hogy egy megfelelően felújított, magaspadlós villamos nem tudná szolgálni a tömeg közlekedését. 

A csak Debrecenben működő KCSV-6IS. A prototípus évek óta áll, mert egy szilveszteren betörték a szélvédőjét, egy másik pedig pár éve egy súlyos balesetben totálkárosra tört. (saját fotó)

 

 Forrás:

-wikipedia

-villamosok.hu

-index.hu

-fortepan.hu

-bkv.hu

-dkv.hu

https://ganz-holding.hu/a-mult