TÖRTÉNELMI SÉTÁLGATÓ: Sesztina család a Sesztina-villa és a Piac utca 21-23.

A Vaskereskedés

A TÖRTÉNELMI SÉTÁLGATÓ egy újabb bejegyzésfolyam az épületek oldalán lévő táblákról és a mögöttük lévő történetekről. A cívisek és Szabó Magda városában kezdjük a barangolást.

Piac utca 23.

A XIX. század Debrecenének társadalma három kategóriába voltak sorolhatóak. Az első kategóriába a polgári oklevelet váltott háztulajdonosok, a másodikba a polgári joggal rendelkező háztulajdonos, vagy polgári foglalkozást űző személyek tartoztak, míg a harmadik réteget a polgárjog nélküli, vegyes lakosság alkotta.

 

Sesztina János oklevele 1819-ből

A század végén felerősödött a nagyipari üzemek jelentőség országosan, így Debrecenben is, amely gazdasági helyzetben tudott a Sesztina család jelentőssé válni. A városban Sesztina János - aki Miskolcon végezte tanulmányait, majd az országot járta - 1819-ben alapította vaskereskedését. Két fia született, Lajos és Károly. Debrecen ebben az időben vált a Tiszántúl vaselosztó központjává. Sesztina Lajos - aki az Eperjesi Evangélikus Kollégium elvégzése után Miskolcra kerül elsajátítani a szakmát -  az 1860-as évektől egyre nagyobb hírnévre tett szert, 1876-tól a debreceni Ipari- és Kereskedelmi Bank elnöke, gazdaságilag az 1880-as évtől vált igazán jelentőssé.

 

Sesztina Lajos

Lajos és családja nemességet kap, majd 1905-ben bekövetkezett halálakor fia veszi át az irányítást. Ők nemcsak kereskedők voltak, hanem Debrecen fejlődésének és gazdasági kapcsolatainak motorjai és több más család történetével együtt mutatják Magyarország és a cívis város egy szép, de letűnt időszakát.

 

Debrecen (1906)

Sesztina Jenő a gimnázium negyedik osztályának elvégzésér követően először Iglóban folytatja tanulmányait, majd 1887-től javarészt Ausztriában folytatta a szakma elsajátítását. Az 1890-es évektől kezdve egyre nagyobb részt vállal mind a családi vállalatok, mind Debrecen életében. Pályája az I. világháborút követően ível igazán felfele, így 1926-tól a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lett. 1935-ben felvette a Nagybákay neve is, a család birtokközpontja alapján, majd örökbe fogadta unokaöccsét, Rickl Antalt. A II. világháború idején, Debrecen bombázása és a szovjetek által okozott atrocitások érzékenyen érintették. 1944-ben feleségével öngyilkosságot követett el. A vaskereskedést 1949-ben államosították.

 

Nagybákay-Sesztina Jenő

Sesztina-villa

Sesztina-villa

A Debreceni Egyetem épülete, Nagyerdei körút 68. szám

Amennyiben a Sesztina János által 1823-ban vásárolt vaskereskedést és a hozzáépített házat szeretnénk megtekinteni, elég elsétálnunk a Csonkatemplom oldalában a Piac utca 21-23. szám alá, ahol tábla emlékezik a múltról, az épület falán. Utunkat folytatva az egyes villamos vonalán, a Nagyerdei körút 68. szám alatt található - Sesztina Jenő által 1897-ben építtetett - Sesztina-villa, mely a magyar állam tulajdonát képezi.

 Források:

 https://www.dehir.hu/kultura/mit-koszonhet-debrecen-a-sesztina-csaladnak/2019/03/17/

 https://mandadb.hu/tetel/7847/Sesztina_Janos_oklevele_Debrecen_1819

 https://epa.oszk.hu/03200/03254/00020/pdf/EPA03254_torteneti_tanulmanyok_2001_09_203-215.pdf

 https://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/debrecen/nagyerdei-kozponti/sesztina-lajos-nagybakai/

 https://www.geni.com/people/Jen%C5%91-Sesztina-Nagyb%C3%A1kay/6000000009689208303

 https://magyarnemzet.hu/brand/orszagszerte/2021/01/epul-szepul-a-gyonyoru-debreceni-sesztina-villa

fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum/ Diagyűjtemény