AUTÓKEDD, MERT MAGYAR: A Rába gyár története
Hazánk egyik leghúzóbb márkaneve volt az Ikarus, ha az I. világháború környéki időszakot nézzük, amikor a későbbi autóbuszgyár elődje létrejött, a piac másik szereplője már a centenáriumi év óta létezett, ma az 1896-ban alapított, mai Rába Járműipari Holdingról lesz szó.
A cseh Praha gyárral kötött licensz-szerződést követően teherautókat és személygépkocsikat kezdenek gyártani és mezőgazdasági gépeket. A termékskála szép felfutását az első világégés sem akadályozta meg. 1926-ban a P-sorozatot követően jött a PE, a posta számára, elektromos! teherautó.
A harmincas évek hajnalán a FIAT-licenszét kezdték használni, majd a németek erősödő hatására jött a MAN, a Super és a Trambusz, amelyek már magyar fejlesztésűek német tervezésű motorral. A következő világháborúban átálltak más gyárakhoz hasonlóan a haditermelésre.
Egyenes következménye volt, hogy a szövetséges csapatok bombázni kezdték, ezek közül az 1944. április 13-án történt volt a legnagyobb, mintegy 1000 halottat követelve.
A háború után targoncákat gyártottak, 1949-ben az autóbuszgyártás az Ikarushoz került, az alvázak a Csepel Autógyárhoz. A váltók, kormányművek, futóművek maradtak a Rábánál. Az egyfajta büntetésben lévő gyár az Ikarus 200-as típus megjelenésével színre lépett. A MAN-tól licenszet vásároltak és motor- valamint hátsóhíd-gyártásba kezdtek.
1969-től megkezdődött az Ede becenevű 831-es típus gyártása. Az adott időszakban a közúti árufuvarozás épp felfutóban volt Európában. Magyarországon a paradigma-váltás hatására elkezdődött a nyugat-felé orientálódás. Horváth Ede (akiről a 831 becenevét kapta), a Rába akkori igazgatója ötletéből nemcsak a motor-licenszet vásároltak a magyarok, hanem az NSZK új típusának egyéb részeit, így a klasszikus fülkét is. A Skoda-LIAZ és a Kamaz is később indította gyártását, ahogy a románok is, a szintén német-eredetű ROMAN-t.
1966-ban megalakult a Hungarocamion. A cég éppen emiatt jött létre, az ország lépéselőnybe került a szomszédos szocialista országokhoz képest, mert a hetvenes évekre itthon már készült egy nyugati minőségű teherautó az árufuvarozáshoz. Na de, egy külön írást megér a vállalat története.
Az amerikai Steiger gyárral kooperálva jöttek az erőgépek 1974-től, először a 245-ös, majd 1979-től a 250-es.
A nyolcvanas években a DAF fülkéjével indult az S-sorozat, mely méltó tagja lett a Hungarocamion egyre több nyugati márkáját tartalmazó flottájának. A "Vasorrú" viszont már egy változó korban született. A Szovjetunió és a KGST összeomlása lassan húzta maga után a piac szereplőit és így a győrieket is.
A szűkülő piac mellett még próbálkoztak MAN és DAF fülkés teherautók gyártásával, viszont a hazai volánok sanyarú pénzügyi helyzete is hozzájárult az Ikarus lassú halálához és így a motorok készítésének leállításához. Érdekesség, hogy az Euro-1 és 2 bevezetésével kisebb károsanyag-kibocsájtású D10-es motort fejlesztettek az eredeti MAN-konstrukcióból. A pénzhiány miatt ebben az időben álltak rá igazán a vállalatok a 200-asok felújítására és így ezekre az új motorokkal történő cserére.
A kétezres években a cég szétdarabolását követően lényegében visszaálltak az eredeti alkatrész gyártáshoz. Kész termékeket a hadi megrendeléseket jelentettek, melyek továbbra is a MAN alapjain álltak. Ezek e gépek a H-sorozat tagjai, az alábbi egy H14-es.
+érdekesség
A Rába a kilencvenes évek végén újból önálló buszgyártásba kezdett. A Jonckheere-Berkhof páros Volvo-Scania alvázra épített típusát licenszelték és fejlesztették tovább, ez lett a kvázi nagy-szériás, mégis egyedi gyártású Rába Premier és Contact, mely végül szinte csak formájában volt nem magyar. A Hajdú-Volánnál is bevett típus gyártásának folytatásáról végül letett a gyár.
Forrás:
régigyőr.hu
wikipédia
https://www.automotor.hu/am-70/haduzenet-a-buszok-fustolesenek/
https://raba.hu
fortepan/Gábor Viktor/1976
vatera.hu
https://busztipusok.hu/raba/raba.htm
https://www.busworldblog.com/post/raba-jonckheere
_logo.svg.png)











Megjegyzések
Megjegyzés küldése