ÚTICÉL: Tokaj és egy kör a Zemplében

Régebben rendszeresen elkalandoztam a Bodrog környékére és az attól északra található Zemplénbe, mesélek most róla.

Az évezredes múltú Tokaj messziről hirdeti magát. Utak és folyók találkozásánál található és egy vulkanikus eredetű hegyre, a Nagy-Kopaszra, vagy annak lábára épült, hogy aztán bortermő vidékként váljon világhírűvé. Az utóbbi években a turizmus felfutott nemcsak itt, hanem a környéken is, ettől függetlenül a kicsit messzebb lévő települések szürkesége nyomasztóan hat a szép tájba érkezőre.

 

Az út folytonossága kívánja, hogy említést tegyek a Tiszán innen,  Rakamaz után található Szabolcs községről.  A honfoglalás-kori település a Rétköz. a Bodrogköz és a Nyírség határán fekszik. Hangulatát meghatározza történelmi múltja. Legjelentősebb látnivalója a földvár, de Református templomát is megtekinteni érdemes, ahogy kastélyait is. A településen fogadták el Szent László király híres I. törvénykönyvét.

Vagy keletnek, vagy nyugatnak indulunk tovább Tokajba érve. Mi most menjünk a szlovák határ felé. A 37-es főúton haladva balra esik Erdőbénye, mely őslény- és ásványtani szempontból és az évente megrendezendő Bor, mámor, Bénye Fesztivál okán lehet érdekes. Bodrogolaszi Árpád-kori templomáról ismert, a Sárospatak melletti Hercegkút pedig látványos elhelyezkedésű pincesoráról.

Apropó, Sárospatak. Errefelé minden Rákóczi, mint a város vára, melynek érdemes megtekinteni múzeumát, sétálni egy jót a Bodrog hangulatos partján. A környéken több vár, vagy rom található, ezért több napot is el lehet tölteni itt, vagy t9bbször visszajönni ide. No, de Patak mellett fekszik az 1997 óta természetvédelmi területként számon tartott Megyer-hegyi Tengerszem. A riolittufa anyagú sziklák egy 1907-ben bezárt bányának voltak a kitermelési helyei. A megállt esővíz különleges biotikai, zoológiai jellemzőket hozott létre a területen, mely az Aggteleki Nemzeti Park kezelésében van.

 

 

 Észak felé kanyarodva Erdőhorváti után  Háromhuta következik. A mára inkább idegenforgalmi szempontból ismert terület az 1900-as évek elejéig üvegfújók birodalma volt. A Nagy-Milic és Tokaj között elterülő Zemplén-hegység szívében járunk. Az úton haladva tovább, balról Regéc vára köszön nekünk. 

 

Vadregényes, kacskaringós úton érünk el a Vizsoly-felé vezető útra, ahol érdemes lesz megállni kicsit és az első magyar Biblia történetét megismerni. Egyszerű kiállítására ottjártamkor meglepően sokan voltak kíváncsiak. Délre tartva Boldogkőváralja XIII. századból származó várát érdemes megnézni. Nemcsak látképe különleges, hanem a helyreállított várból elénk táruló kilátás is. 

 

Az őskorban is már létező Tállya a környékre jellemzően, több száz éves házakkal rendelkezik. Mégis kicsit kilóg rendezettsége és egy fesztivál miatt. A szeptemberi Kerekdomb Fesztivált a Művészetek Völgye kht. hívta életre, egyfajta "keleti-kapolcsként", nem véletlenül.

Mádon folytatódik a borvidék kicsit rendezettebb miliője, az erdők helyét már átveszik a lankák, a hegy szikárságával. Tokajba visszaérve megmászhatjuk a hegyet, borozhatunk, hajózhatunk a két folyón, vagy csak szimplán beülhetünk valamelyik étterembe. 

A Zemplén persze elsősorban a táj szépsége és a különböző eldugott helyek miatt érdekes elsősorban. Érdemes alkalmazások segítségével előre tervezni erőlétünknek megfelelő utat és távolra kerülni kicsit a mindennapok zajától. A bakancsos turisták régóta ismerik már ezt a vidéket, a Kéktúra ugyanis innen indul és ide érkezik.
 

Forrás: 

youtube

wikipédia

http://anp.nemzetipark.gov.hu/megyer-hegyi-tengerszem-tt