ÚTICÉL: Egy messzi szigeten - a folytatás

CIPRUS II.

A közel 6 ezer km2-en elterülő Ciprusi Köztársaság az EU tagjaként ad ízelítőt a Közel-Kelet kettéosztottságából, miközben kulturált keretek között az európai értékek határain járva kapcsolódhatunk ki a több ezer éves emlékek között. A ma tartunk tovább északnak.

Ayia Napa után következik Famagusta városa, amely már a török oldalon található, tőle északra pedig az ókori Szalamisz, ahonnan indulunk. A régi időkben a sziget legfontosabb kikötője volt. A városból indult ki a ciprusi királyságok egyesülése, amelynek segítségével egy ideig sikeresen védekeztek a perzsa támadásokkal szemben. A település változó intenzitással került az elkövetkező évszázadokban a Perzsa Birodalom uralma alá, mígnem a Kr. e. 200-as évekre elvesztette jelentőségét.

 

A rómaiak időszakára tehető egyfajta másodvirágzása, amikor is rövid időre ismét fejlődésnek indult,  hogy aztán az arabok VIII. századbeli megjelenésével elnéptelenedjen. A szigeten a kereszténység egyfajta bölcsője, látványosságai a fürdő és az ókori színház.

Famagusta városa magán viseli az izgalmas keleti vibrálást, bár ez a keresztény díszletek között válik érezhetővé. A település Krisztus születése után válik erőssé, a Lusignan uralkodók idején, akik egyben Jeruzsálem mindenkori királyai is. A város fejlődését az ezt követő időszakban különböző népcsoportok betelepítése okozta, ez nagyon jól mutatja az egész sziget sokszínűségét, amely végül a békétlenséget és a mai felosztottságot okozta. A várfalon belüli területek évezredes történeteket hordoznak magukban.

Központi részében, a piacon túl áll a Lala Mustafa pasa mecset, ami nem más, mint a Szent Miklós katedrális, viszont legismertebb neve a Hagia Sophia. A kéttornyú imahely, koronázó templom volt, tornyai a város 1570-es ostroma során sérültek meg. 

A huszadik századra a török nemzetiségű lakosság jellemzően a várfalon belül, míg a ciprióták, vagyis a ciprusi görögök azon kívül éltek. Így hozták létre a tengerparton az akkori világ egyik legnagyobb üdülővárosát, a mintegy 50 ezer ember lakta Varoshát.

A település fejlődésének csúcspontját érhette 1974-re, amikor is augusztus 14-16 között a török csapatok kiürítették - a lakosság így hátrahagyva értékeit és életét elmenekült - ezáltal létrehozva a legnagyobb és legismertebb szellemvárost a bolygón. Szomorú érzés lépkedni az üres utcákon, egy olyan helyen, ami egykor a szabadság és a fejlődés egyfajta paradicsoma kezdett lenni,aztán az emberi gyarlóság tönkretett mindent.

Érdekessége a szigetnek, hogy máig van angol fennhatóság alatt álló része, mely a briteknek katonai és gazdasági folyosót biztosít a Szuezi-csatorna irányába. Így lehetséges, hogy 13 km átautózásával egy török és egy angol rész után újból görög területre ér az ember ezen a viszontagságos történelmű szigeten, ami megannyi ismeretlennel hellyel vár még és ahová visszatérni érdemes.

Forrás:

-wikiépdia

-saját fotók