ÚTICÉL: Horvátország

Jugoszlávia felbomlása után önálló állammá alakult a kirándulás mai célja, mely a Magyar Királyság és a Monarchia részét is képezte évszázadokon át. Induljunk tehát a tenger felé.

Igen, Plitvice és nem a Távol-Kelet.

 

Rijeka

 

Az ország mintegy 56 ezer m2-en helyezkedik el, területén 4 millióan élnek. A belső részeken átautózva, a fejlett területeket elhagyva döbbenetes látni, hogy évtizedekkel később is magukon viselik a települések a délszláv háború nyomait, melynek filmes feldolgozásairól itt írtam.

 

A tengerhez érve aztán egy másik világ tárul elénk. Első célunk Rijeka városa, amely Fiume néven volt a Monarchia legfontosabb kikötője és tengerparti üdülővárosa.A jelenleg mintegy százezres lakosú város iparilag is fontos települése Horvátországnak, kőolaj-finomítás és hajógyártás is folyik Rijekában.

A város legszebb időszakának tartják az I. világháborúig tartó éveket, mely - ahogy Magyarországon is - hatalmas fejlődéssel járt. Utcáin sétálva, épületei összetéveszthetetlenül mutatják a XX. század fordulójának gazdag építészeti megoldásait, minden szépérzékkel megáldva, hogy helyenként megjelenhessen - összehasonlítási alapul - a későbbi évek betonba zárt, lelketlen építési módja.

A város Korzója mellett egyértelműen le kell menni a partra, hiszen a tenger miatt jöttünk. Életem első találkozása a sós vízzel nagy élmény volt. A mediterrán hangulatba oltott Monarchia és a város szülötte, Kádár János lábnyomait hátrahagyva indulunk tovább a Plitvicei-tavakhoz.

Ugye emlékszünk rá az Ezüst-tó kincséből?

A Nemzeti Parkot alkotó, gazdag biodiverzitású tórendszer Európai talán legszebbje.Az óriási látogatószám miatt az utóbbi időben korlátozni is kezdték a turisták számát a nyugalom eme kicsiny szegletében.

Egy kört lehet megtenni egy fő- és mindenféle egyéb zegzugos mellékútján a tórendszernek. Többórás és kissé fárasztó program, amiért a látvány kárpótol. A nemzeti park mintegy 200 km2-en terül el és 16 tó rendszere alkotja az őket körülölelő erdőkkel együtt. Az 1200 méter fölé is magasodó dolomitokból induló karsztosodási folyamatoknak köszönhető léte. 

A nemzeti park területén barnamedve, farkas és hiúz él, mintegy 250 gerinces fajt azonosítottak eddig, amihez a gazdag növényvilág is hozzátartozik, így a bükkösökön túl hunyoros ezüst és lucfenyő és úgy 50 orchideafaj, amelyek közösen adják az 1200-nál is több növényfajt.

Horvátország a fejlődés útján van és halad előre. Természeti adottságai és mediterrán hangulata mellett azonban az Európa keleti felére jellemző leszakadt vidékek is megtalálhatóak, ahonnan érződik, hogy sokan egyszerűen elmennek. Az elkövetkező években, az ország erősödését látva azonban remélhetően ezek a területek is újra élhetővé válnak és akár turistacélponttá olyan tulajdonságai miatt, amelyet eddig nem fedeztek fel.

Forrás:

-saját fotók

-wikipédia

http://www.botanic.hr/cise/doc/kopno/prot_areas/nacpark.htm