TÖRTÉNELMI SÉTÁLGATÓ: Hajós Alfréd és az Aranybika Szálló

Debrecen városközpontja a város többi részéhez képest viszonylag jól vészelte át az elmúlt több, mint két évszázadot. Ma egy fontos darabját és annak tervezőjét mutatom be a következő sorokban.

 

Hajós Alfréd nevét valószínűleg jobban ismerik úgy, mint az első magyar és győztes olimpikon, ez a tény viszont csak részben fedi a valóságot. Egyrészt azért, mert ő a második magyar, győztes olimpikon is, másrészt pedig nemcsak úszóként volt sikeres és nemcsak sportoló, hanem a korszak egyik legnagyobb építészmérnöke volt. 1878-ban született Budapesten, egy szegény zsidó család gyermekeként. Miközben részt vesz az első újkori olimpián 1896-ban, atletizál és a labdarúgással is foglalkozik - játékos és bíró is - elvégzi a Műegyetemet és egyre több ismert épület tervezésében vesz részt. 

Nevéhez fűzhető többek között a miskolci Hitelintézeti Palota, az UTE Stadion, a margitszigeti Sportuszoda, a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és végül, de nem utolsósorban mai alanyunk, a debreceni Aranybika Szálló. 

1908-ban megnősült és innentől kezdve a sport is háttérbe szorult az életében. A vészterhes időszak túlélésében segítette, hogy egy ideig olimpikonként védettséget élvezet. Aztán ugyanúgy bujkálnia kellett, mint sokan másoknak. A háború utáni időkben építészmérnökként folytatta karrierjét 1955-ben bekövetkezett haláláig.

 

A XVI. század óta a Bika család tulajdonát képezte a Kossuth tér egy szegletében lévő terület, amelyet a város megvásárolt, építettek rá kőből egy fogadót, amelyre, annak bővítését követően került egy bikát ábrázoló címer - így indult az Aranybika története. Ezt az épületet váltotta a Steindl Imre tervezte újabb szálló 1882-ben, amelyet a növekvő igények miatt 1913-ban lebontottak és ekkor építették helyére a Hajós Alfréd által megálmodott épületet.

 

Az épület viszonylagos épségben élte túl a második világégést, majd eredeti funkcióját visszanyerve működött tovább. Változást a hetvenes évek hoztak, a város ugyanis a bővítés mellett döntött, az épülethez egyáltalán nem illeszkedő házgyári megoldással. Az utóbbi években felröppent hírek szerint az elkövetkező idők célja ezen szárny valamilyen szintű átalakítása lesz egy egységesebb stílus kialakítása végett.

 

Források:

fortepan/Nagy Gyula 1953 és Bojár Sándor 1975

-wikipédia

 https://dokkozpont.hu/cikk/az-aranybika-szallo-epitesenek-es-bontasanak-rovid-tortenete

 https://www.dehir.hu/debrecen/zajlanak-az-egyeztetesek-az-aranybika-felujitasarol/2025/01/22/