KÖRNYEZETVÉDELEM: A csernobili katasztrófa és más szovjet történetek

Miközben lassan a 40 éves évfordulója közeledik a csernobili reaktor felrobbanásának, arra gondoltam, kicsit próbálom bemutatni a szovjet időszak más károsító eseményeit is, amelyek kevésbé ismertek, viszont a mai világ számára - a gyorsuló globális felmelegedés és az ezzel ellentétes nézetek erősödésének árnyékában - tanulságosak. 

Majak Termelési Egyesülést 1945-ben alapították nukleáris fűtőanyag termelésére és újrafeldolgozására. A hidegháborús nyomás miatt szükséges volt az atombomba alkotórészeit minél nagyobb mennyiségben előállítani, mely a hatvanas években már a plutónium termelését is jelentette. Az újrafeldolgozáshoz szükséges nagy tartályok alkalmazása, melyek a bomló radioaktív anyag hűtésére szolgálnak. Egy ilyen 250 m3-es tartály szivárgása vezetett egy vegyi alapú robbanáshoz 1957 szeptember 27-én, mely a kistimi katasztrófa néven híresült el. A terület a Cseljabinszk-40 nevet viselte, de nem volt feltüntetve a város semmilyen térképen. A katasztrófa következményeként 20 ezer km2-nyi terület szennyeződött radioaktív anyaggal. A lakosságot 22 hónap alatt evakuálták, információt nem osztottak meg az emberekkel és máig keveset tudunk a csernobilinél jóval nagyobb balesetről.

 

2017-ben Európában ismeretlen eredetű radioaktív felhőt észleltek, mely a határérték alattinak bizonyult. A Roszatom tagadta, hogy köze lenne a történtekhez, leginkább egy lezuhant műholdjuk okozta okokról kommunikáltak. Aztán évekkel később a szakemberek megállapították, hogy a  ruténium-106 izotópot tartalmazó felhő Majak környékén keletkezett.

 

Szemipalatyinszki kísérleti telep 1949 és 1989 között a Szovjetunió legnagyobb ilyen jellegű helye volt, ahol közel ötszáz kísérleti robbantást hajtottak végre. A környék lakói elől eltitkolták, hogy milyen sugárterhelésnek vannak kitéve, pedig az tudott volt a vezetés részéről. Kazahsztán önállósulása után, a kilencvenes években került nyilvánosságra, hogy 40 éven keresztül mintegy másfél millió ember egészségét károsították folyamatosan.

 

Az Aral-tó pusztulásával korábban már itt foglalkoztam, viszont nem tettem említést a Vozrozhdeniya-szigetről, mely a szovjet vezetés által igen kedvelt Isten háta mögötti területek sorába illik, amit biológiai fegyverek előállításra találtak alkalmas helynek. Az ötvenes évektől működő bázison 1971-ben egy baleset következtében himlő kórokozó szabadult el, mely megfertőzte az ott dolgozók egy részét. Közben az Aral-tó pusztulása miatt egyre könnyebben fellelhető lett a terület és így az elásott, fertőzött tetemek is. Bár a környezetet a szovjetek elmondása alapján megtisztították, a szomszédos Kantubek nevű település lakóit mégis evakuálták. A Szovjetunió felbomlása után egészen 2001-ig kellett várni, míg Kazahsztán amerikai segítséggel ténylegesen megtisztította a területet.

 

 1986 április 26-án egy kicsit megváltozott a világ. A Pripjaty melletti Csernobilban egy tesztelés során véletlenül felrobban az atomerőmű 4-es blokkja. A szovjet vezetés elől is titkolni akarták a problémát, majd bagatellizálták azt. Végül, miután Svédországot elérték a radioaktív felhők, a világ számára világossá vált, hogy a Szovjetunióban baleset történt. A lakosságot ezt követően véglegesen kitelepítették, a likvidátorok pedig elkezdték a következmények felszámolását. A WHO szerint mintegy 4000 főre tehető a halálos áldozatok száma, amihez nincsenek hozzáadva az azóta betegségekben elhunytak. A 4-es blokk fölé azóta került egy második szarkofág, amelynek 2117-ig kell tudnia védeni a környezetet a sugárzástól. Legutóbbi információk szerint ezt a berendezést érte orosz találat az elmúlt időszakban.

 

A Szovjetunió vezetője, Mihail Gorbacsov későbbi visszaemlékezéseiben kifejtette, hogy az atomenergia pusztító erejével és a kommunista rendszer hibáival akkor nagyon szembe kellett nézniük. A rendszer összeomlásának egyik fő okaként a Csernobilban bekövetkezett balesetet jelölte meg.

 

 Források:

 wikipédia

https://www.portfolio.hu/global/20221106/az-eltitkolt-atomkatasztrofa-a-veg-nelkuli-pusztitas-szelleme-maig-kisert-oroszorszagban-576423

https://index.hu/techtud/2020/06/17/vegyi_bizonyiteka_is_van_hogy_az_oroszoktol_jott_a_2017-es_atomfelho/

 https://www.magyarhirlap.hu/tortenelem/20241128-hideghaborus-remalom

 

 https://femina.hu/terasz/kistim-katasztrofa/