NÉZZ ISMERETLEN FILMEKET: Egyik csata a másik után

 Leonardo Di Caprio a Titanic romantikus hőse óta rengeteg karaktert formált meg és mára neve biztosítja azt a néző számára, hogy van értelme megváltani a mozijegyet. Ma Thomas Anderson új filmjéről lesz szó.

 

Egy kis Gran Torino, Csempész, ha Eastwoodot nézzük, némi Ne nézz fel, ha maradunk a főszereplőnél. Talán Machete-nyomokat is tartalmaz. Így próbálnám helyezni valahova a filmet, ami azért ettől egyedibb. A történet alapját egy szerelmi viszony adja, ami két terrorista között szövődik napjaink Amerikájában.  Aztán a férfi magára marad kislányával, hátat fordít a múltnak és új életet kezd. Ahogy persze lenni szokott, a múlt árnyai évekkel később visszatérnek és az addigra drog- és alkoholfüggő apának minden erejét összeszedve kell megtalálni elrabolt lányát. Di Caprio karaktere eleinte inkább a meg nem értett zsenié, aki a terrorista támadások során, felkészülten hajtja végre feladatát, mégis kicsit teszetosza. 

 

Aztán megváltozik az évek során, zsémbes lesz, teljes mértékben szétszórt és lényegében már lánya próbálja nevelni saját apját. Chase Infiniti zseniálisan hozza a lány karakterét. Apjával szemben anyaként tud viselkedni, a Sean Pennel lévő jelenetében jól hozza a kétségbeesett és a dacos nőt, miközben egyfajta fruskaságot tol alapból a történetben. Visszatérve a széthullott apára, azért a Wall Street farkasa után újból óriásit alakít Di Caprio. A defektes, éppen mindig mindent megúszó és közben rettentően koncentráló férfi történései, a teljes kiszámíthatatlanság és Benicio del Toro egy olyan hangulatot ad a film utolsó részének, amit ritkán látni. A közel három órát én nem éreztem soknak, ameddig adják, értelmes program így őszre, mert néha teljesen megmagyarázhatatlan dolgok történnek benne humorral fűszerezve. Ajánlott kategória.

 

Forrás:

Uránia Nemzeti Filmszínház

youtube