NÉZZ ISMERETLEN MAGYAR FILMEKET 2022 ÉS 2023-BÓL

Magyar filmeket nézni jó. Ha már úgyis itt az ősz, akkor átnyújtanék egy csokrot az elmúlt évek filmes élményeiből, ígérem, lesz folytatása.

Larry (2022)

 

 

A történet Ádámról (Vilmányi Benett), a pásztorfiúról szól, aki nemcsak Magyarország, hanem annak társadalmának is a perifériáján él. Tehetsége – a rappelés - lassan bontakozik ki, melyet gátol az, hogy beszédhibás és erőszakos, alkoholista, rendőr apja (Thuróczy Szabolcs) jelenléte is. Ebből akar kitörni a lassan öntudatra ébredő fiú, akinek terhei eldobásához segítséget nyújtanak az új emberek és szerelmek az életében, akik bátorítólag hatnak rá.

 

A film kevés pénzből készült, de ez inkább áldás. A szereplők nagy része nem színész és ez autentikussá teszi a kialakuló világot. A szereplők játéka magával ragad, a zenei háttér pedig megfelelően árnyal. Hatalmas erő és elfojtottság alakul ki a felszín alatt, mely a történet csúcspontjában a maga fájdalmas valóságában tör a felszínre. Megtörtént eseményeken alapszik a cselekmény, nagyon ajánlott kategória. Rendezte: Bernáth Szilárd.

 

 

Blokád (2022)

 

 

Alapvetően szeretem, ha a történelem írja egy mozgókép-alkotás forgatókönyvét, persze még elcsigázottabb vagyok, ha mindez magyar. Meglátásom szerint ezt legtöbbször a kisember szemszögéből mutatják nálunk, gondoljunk csak az Eldorádóra, a Megáll az időre, vagy a Tanúra. Talán szerencsésebb, talán kevésbé okoz vitákat, hiszen az adott kisember élete bárkié is lehetett, de a történelmi személyiségek életének filmre vitele esetén, már megjelennek a szakavatott és az annak hitt, vagy magukat annak gondolók hada és a képkockák pergésének minden másodpercében azt keresik, hol nem fedi a valóságot az alkotás. Nekik ajánlanám figyelmükbe a Jób lázadásából a vándormozis jelenetet, amikor a Megfagyott gyermek című film megtekintésekor a falu népe felhördül és a mozisok nem tudják lecsillapítani a kedélyeket azzal a mondattal, hogy ez csak illúzió.

 

1990 október végén országos megmozdulást szerveznek a taxisok és a fuvarosok a benzin árának ugrásszerű emelkedése miatt. A filmben a hátteret a demokrácia hajnalára ébredő Magyarország adja, a főszereplő pedig Antall József miniszterelnök, akit Seres Zoltán és ifj. Vidnyánszky Attila, valamint Göncz Árpád köztársasági elnök, akit Gáspár Tibor és Sütő András alakít. 

 

A két férfi 1956-os tevékenységei apránként jelennek meg a történetben, segítve a megértését életútjuknak, valamint az egymáshoz fűződő viszonyuknak, de a fő sodrását a sztrájk kialakulása és annak megoldása adja. Megdöbbentően hitelesek nemcsak a főszereplők, hanem a mellékszereplők is, a maszkmesterek régen látott jó munkát végeztek véleményem szerint. A történet szépen fel van építve, egy pillanatra nem ül le, bizonyos momentumokat pedig lehet írni a dramaturgia kontójára.

 

Az egész film legnagyobb erőssége mégis szerintem a látványvilág kezdve a korhű épületektől, a megfelelően rendszámozott autókon át egészen a régi gyümölcsleves dobozig. Erős kontraszt jelent meg a nagy terek felvételei, így az olajfinomító, a Kossuth téren összegyűlt taxik, a vonuló katonai teherautók, vagy a kórházi szobában fekvő miniszterelnök és kis tárgyalóba zsúfolódó delegáció között, miközben kilencven perc játékidő alatt csak hat darab zeneszám volt hallható. Ez a film nem a retró faktor erősítéséről szólt. 

 

Legnagyobb hibája a forgatókönyvben van véleményem szerint, bár ettől függetlenül is úgy gondolom, hogy szeretnék így forgatókönyvet írni. A cím választása azt sugallja, hogy ez egy eseményt dolgoz fel, olyan eseményt, aminek a két közjogi méltóság volt a főszereplője. Végül mégis a köztársasági elnök kicsit kilép a történetből, érzésem szerint elvarratlan marad egy szál, ami mivel az események még emberöltőn belül történtek meg átléphetik az illúzió kereteit, amivel egy mozigépész sem fog tudni mit kezdeni. Rendezte: Tősér Ádám.

 

 

Jóreménység-sziget (2022)

 

 

A Tisza-tó környezetében felnövő Ljasuk Dimitry önéletrajzi ihletésű filmje, melyet saját erejéből, baráti támogatásra és bíztatásra készített el. A koronavírus időszakában önkéntes karanténba vonuló főszereplő, édesapjával épített kunyhóban éli túl az adott időszakot, miközben egy belső utazást tesz önmagában és emlékeiben, hogy megtalálja, ki is ő valójában. 

 

Közben pedig együtt él a természettel és mi, nézők ennek nagyon örülünk, mert csodálatos képek tárulnak elénk a tó élővilágáról. Igazán életigenlő film, melynek talán csak a hossza lehet kicsit hibája, de végignézve kárpótolva érezzük azért magunkat, talán pont azért, mert aktualitása miatt minket is belső utazásra sarkall. Rendezte: Ljasuk Dimitry.

 

Hat hét (2023)

 

 

Zsófi tizenhét éves és profi szinten pingpongozik. Álma, hogy kijusson az olimpiára és ezzel kilépjen nehéz társadalmi helyzetéből, zűrös családjából. Az Európa-bajnokság előtt viszont kiderül, hogy babát vár, akit egy alapítvány segítségével adoptálni akar. Ehhez a gyermek születését követően le kell mondania róla. Ezen nyilatkozatát hat héten belül vonhatja vissza. A film ezt az időszakot mutatja be.

 

A szereplők nagy része itt is amatőr, a főszereplő, Román Katalin játéka teljesen élvezhető és amit a Larry című filmnél is lehetett érezni, hogy mindezek miatt a felszín alatt elnyomott indulatok kitörése, valahogy még hitelesebbé teszi az előttünk pergő képeket. Kellő érzékenységgel nyúltak a témához és szépen vágták el a történet szálait, nagyon ajánlott kategória. Rendezte: Szakonyi Noémi Veronika.

 

Magyarázat mindenre (2023)

 

 

Ábel érettségi előtt áll és szerelmes lány barátjába. Aztán eljön a vizsga ideje és megbukik. A film története innentől egy olyan irányt vesz, ami nagyon jól érzékelteti a mai, magyar valóságot, a média szenzációhajhászását, az emberek meghunyászkodó jellemét. A történelemtanár - akit Rusznák András alakít - egy ártatlanul feltett kérdésével próbálja menteni a fiatal fiú, saját bőrét. Előkerül a mélyben lévő sértettség mind az érettségiztető Jakab és mind Ábel apja (Znamenák István) részéről, mellyel annyiszor találkoztunk már a mindennapokban. 

Nem tör pálcát senki feje felett, itt senki sem hibátlan és kicsit mindenki hibás. A színészi játékban nem lehet hibát találni. Megjelenik benne a számomra a stílusa, illetve az egész lényét átható dac miatt szimpatikus és a tavalyi évbe szinte berobbant Kizlinger Lilla, akiről még szó lesz lentebb. Reisz Gábor rendező filmje a Velencei filmfesztiválon fődíjat nyert.

Semmelweis (2023)

 

Vecsey H. Miklós főszereplésével készült, a kissé klisésre sikeredett szuperprodukció egyáltalán nem fájóan hatásvadász. A témája közismert, az anyák megmentőjének nevezett orvos - a Monarchia idején - rájött arra, mennyire fontos a szülészeti osztályokon az alapvető higiéniai szabályok betartás. Erre a gerincre húztak rá egy gonosz és jó ellentétet egy kis romantikával fűszerezve.Nagy András operatőr képei szépek, ezt a filmet egyszerűen jó nézni és mivel nem a nemzeti öntudat részét képezi a cselekmény, így az esetleges csúsztatások sem olyan lényegesek, mint a Petőfi-film esetén.

A színészek (például Lengyel Ferenc, Nagy Katica, Kovács Lajos, Elek Ferenc) újból jól alakítanak, minden adott benne ahhoz, hogy egy nyugodt estén az ember visszarepüljön a XIX. századba és szembesüljön a nyugat-felé tartó, mégis még kicsit a sárban ragadt Magyarországgal. A filmet Koltai Lajos rendezte.

 

Valami madarak (2023)

 

 

A házsártos öregúr már nem tud magáról gondoskodni, külföldön élő fia öregotthont keres neki. A fiatal, vadóc lány itt kezd el dolgozni, ahol a két, hasonlóan magányos és zárkózott jellem barátságot köt egymással. Az idős embert játszó Szacsvay László folyamatos ellenkezéségében és fafejűségében éppoly zseniális, mint az anyján túlnövő, szeretetéhes és halkszavú Kizlinger Lilla. A fiatal színész eddigi szerepeit látva nagyon jó karakterszínész, a jövő mutatja meg, hogy másfajta jellemábrázolás mennyire otthonos neki. 

A történet éppolyan erős korrajz, mint a Magyarázat mindenre című film. A fiú ugyanúgy a saját új életével foglalkozik apja helyett, akár az anya, akinek fontosabb egy agresszív férfi szerelme a lányánál. Az öregotthon lakói egyfajta biodíszletek az ott dolgozók életében, a hivatalok sem akarnak foglalkozni a kisember problémáival. Ebben a valóságban bontakozik ki a főszereplők közös története. Rendezte: Hevér Dániel.

Forrás:

port.hu

pannondoktor.hu

imdb

wikipédia