COP28 környezetvédelmi konferencia a jelen tükrében

Környezetvédelmi szempontból az elmúlt időszak legfontosabb eseménye volt a 2023. november 30. és december 12. között az ENSZ égisze alatt az Egyesült Arab Emírségekben megrendezett COP28 konferencia, melynek alapvető célja a 2015-ős Párizsi Megállapodásban foglalt célok elérésének felgyorsítása, miközben Európában érezhetően változik az éghajlat, a nyarak forróbbak, sokkal pusztítóbb viharok jelentek meg és a tél bizonyos területeken egyszerűen megszűnt létezni. A mai írásban az éghajlatváltozásról, annak hatásairól és a tettekről szednék össze röviden gondolatokat.

 

 A világ szinte összes vezető állama olyan cselekvési tervet fogadott el, melynek eredményeképpen az évszázad végéig - az ipari forradalom kezdete óta - 1,5 fok alatt lehetne tartani a felmelegedést, erről itt írtam régebben. A bolygó klímájának változása, illetve a kibocsátások miatt viszont folyamatos tárgyalásokra van szükség. Az EU a COP28-on a következő kötelességvállalásokat tette:

"

• ebben az évtizedben felgyorsítja a fosszilis tüzelőanyagok kivezetését, intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy 2030-ra a kibocsátások 43%-kal csökkenjenek, és arra ösztönzi a világ országait, hogy 2050-ig a kibocsátás mértéke nettó nulla legyen, 
• a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra vonatkozó globális vállalás nevű kezdeményezés részeként 2030-ig megháromszorozza a telepített megújulóenergia-kapacitást és megduplázza az energiahatékonyság-javítás ütemét, valamint az uniós költségvetésből 2,3 milliárd eurót fordít az energetikai átmenet előmozdítására Európa szomszédos országaiban és a világ többi részén, 
• az EU és tagállamai 175 millió euróval támogatják a metánkibocsátás csökkentését, 
• az EU és tagállamai több mint 400 millió euróval járulnak hozzá egy új klímavészhelyzeti veszteség- és kárenyhítési alap aktiválásához, 
• az EU-Catalyst partnerség által támogatott első két európai tisztatechnológiai projekt hozzásegíti az EU-t a 2030-ra kitűzött éghajlat-politikai céljainak eléréséhez, 
• az „Európa együtt” összefogás révén 20 milliárd euróval járul hozzá az Afrika–EU zöldenergia-kezdeményezéshez, 
• az „Európa együtt” égisze alatt új kezdeményezést hoz létre, amely az erdőirtásmentes értékláncokra összpontosít. 

"

 

(Forrás: europa.eu)

Az ENSZ által 1988-ban létrehozott szervezet, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület feladata többek között az éghajlatváltozás és annak következményeinek kutatása. Eddig hat jelentést készítettek, melyből egy magyarul is megtalálható. A testület megalkotta a klímafordulópont fogalmát, melyet 1-2 fokos felmelegedés környékére tesznek. Azon bekövetkező változások összessége, amikor a folyamat már nem visszafordítható. Jelenleg ezért tartják fontosnak a felmelegedés 1,5 fok alatt tartását.

 

 

A tavalyi hírek után az idei éviek is a valaha volt legmelegebb nyárról szóltak, mely a Copernicus európai klímaszolgálat szerint már meghaladták az ipari forradalom átlagát mintegy 1,51 fokkal. Érdekes ezért visszakanyarodni a COP28-hoz, melyet például az Európa Tanács sikerként könyvel, de rávilágít arra, hogy az üvegház-hatású gázok kibocsátásának jövőre tetőznie kell és a finanszírozást az EU részéről meg kell duplázni. Az persze több, mint furcsának tűnhet, hogy a dubai konferencia elnöke Szultán al-Dzsábbir volt, aki az Abu Dhabi National Oil állami vállalat vezetője. Az eseményt megelőzően a Greenpeace aggodalmát fejezte ki a várható eredmények miatt, mivel a háttéralkuk megkötéséről jelentek meg sajtóértesülések, illetve a nyár végén kiderült, hogy az Emírségek tíz éve nem jelentik metán-kibocsátásukat.

 

 

A sajtóforrások végül is nagy eredménynek értékelték, hogy a klímacsúcs zárószövegébe bekerült a fosszilisekről a klímabarát energiára való átállás. Kérdés, hogy az emberiség hogyan áll a kérdéshez, egy olyan időszakban, ahol az információk minél magasabb fokú ismerete elvárássá válik, de kor embere ettől függetlenül is folyamatosan olyan hírekkel szembesül az élet minden területén, amire egész egyszerűen nem is kíváncsi. Megjelenik  egy újabb, a pszichés jólétünket negatívan befolyásoló hatás, a klímaszorongás, mely legfőképpen a tehetetlenség érzéséből fakad. Az elmúlt években a járványok, a gazdasági válság, vagy épp az orosz-ukrán háború kihatással lett mindennapjainkra. A bezártságot követően a repülések száma - mint itt lévő írásomból is felsejlik - emelkedni kezdett, az emberek újra utazni kezdtek. 

 

 

Sokat lehetne írni ennek okairól - akár a család vállalásának kitolódásáról, az egyedül élők számának növekedésről, vagy épp az olcsó jegyekről - de az már egy másik írás témája lehetne. A repülések számának hirtelen emelkedése arra ad okot következtetni, hogy az emberiség nem fogja fel a bolygó jelenlegi helyzetét és nem változtat eddigi szokásain. David Attenborough COP26-on elmondott beszédével zárnám a mai sorokat.

Források:

 

https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/european-green-deal/climate-action-and-green-deal/eu-un-climate-change-conference/eu-cop28-climate-change-conference_hu

 

 https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/climate-change/paris-agreement/

 

 https://en.wikipedia.org/wiki/2023_United_Nations_Climate_Change_Conference

 

 https://greendex.hu/klimafordulopont/

 

 https://www.ipcc.ch/

 

https://hu.euronews.com/2024/09/06/copernicus-legmelegebb-ev-klimavaltozas-homerseklet

 

 https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/climate-change/paris-agreement/cop28/

https://sites.greenpeace.hu/mit-tettunk-2023-ban/

https://hu.euronews.com/2023/08/17/atverte-az-ensz-t-az-idei-klimacsucs-hazigazdaja-az-egyesult-arab-emirsegek

https://eszi.bme.hu/page/982/