Élet a COVID után a kibocsátás szempontjából.

 

Az EU által közölt adatok szerint a kibocsátások mintegy 4 %-áért felelős a repülés. Azon közlekedési ág, amely a hajózás mellett arányaiban a legjobban terheli a környezetet.

 

2020-ban a világjárvány, illetve a lezárások hatására visszaesett a repülések száma. A Euronews által készített összeállítás szerint a globális turizmus mintegy 14 %-kal esett vissza. Mindez 2022-re sikerült szinte teljes mértékben utolérni. Globálisan a járványt megelőzően 9,6 billió dollárra becsülték a turizmusból származó bevételt, ez a tavalyi évre újból elérte a 8,5 billió dollárt. A különbséget legnagyobb valószínűség szerint a Kínában még jelen lévő lezárások okozták.

 

A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) honlapján található adatok egyértelművé teszik, hogy milyen meredek ível felfelé az utazási görbe, ami azt mutatja, mennyire került feledésbe a járvány ideje alatt megjelent olyan vélemény, hogy talán az emberiséget környezettudatosabbá teszi az adott nehéz időszak.

 

Egy teljesen megváltozott társadalomban, ahol a fogyasztás mindenek felettisége szövi át mindennapjainkat, ahol a kétkezi munka helyett a celeb-lét és az insta-sztárság válik kereseti forrássá, a könnyen szerzett vagyonok mellett a könnyen elérhető élmények lesznek az elérendő célok, nehéz észérvekkel előhozakodni, miért tart rossz irányba az emberiség. A fejlett nyugati társadalmakban az önmegvalósítás már nem elsődlegesen a családban való létformát takarja, az urbanizálódó társadalom fiataljai az internet korában jobban szenvednek a magánytól, mint a vezetékes telefon idejében. A mindennapokban az öröm forrásává a megvehető áruk mellett a gyorsan elérhető repülős utak válnak.

 

A WWF cikke foglalkozik látványos infógrafikákkal tarkítva azzal, hogy az ipari forradalom kezdete óta 1,5 fokkal nőtt a Föld átlaghőmérséklete. A kibocsátások 2/3-áért felelős EU és öt egyéb ország céljai között az szerepel, hogy 2 fok alatt maradjon mindenképpen, miközben 2050-re az EU célja lenne a karbon-semlegesség elérése.

 

Az országok vezetői sem képesek elég erős vállalásokat tenni, miközben a tudósok sem tudják  pontosan lemodellezni már, hogy a klímaváltozás milyen módon fog végbemenni. A jelenlegi fiatalok jogosan érezhetik úgy, hogy az ő életükkel, életminőségükkel játszanak, ez pedig egy új betegséget a klímaszorongást alakítja ki a társadalmakban. A Greenpeace oldalán megjelent kimutatás szerint világszerte az emberek 72 %-a érzi úgy, hogy a klímaváltozás személyesen is árt neki.

 

A közösségi közlekedés, a kerékpár használata mindennapjainkban is apró, de fontos tett lenne a jövőért, mintahogyan a vasúttal való közlekedés. A mai viszonyainkat figyelembe véve, a közösségi közlekedés állapotát látva dilemmába kerül az ember, hiszen egy utazást, vagy a mindennapi közlekedést nem akarja úgy megoldani, vagy egyszerűen már energiája nincsen hozzá, hogy túlfeszített tempójú életéből erre kiszámíthatatlan mennyiségű időt szánjon. Miközben a kerékpáros közlekedés is néha ijesztő helyzetekbe torkollik a közlekedési kultúra alacsony szintje miatt.

 

Források: wikipédia, greenpeace, wwf, euronews, EU, Turizmus.com