Polak, Wegier, dwa bratanki II.

 

Lengyelországi élményeimet több részre osztva ismertetném a Kedves Olvasóval. Mostani írásomban a második világháború nyomaival foglalkoznék. Köztudott, hogy a két világháború közti időszakban a fasiszta pártok megerősödtek a világban. Európában Olaszország után Németországban kerültek hatalomra, majd szépen lassan bedarálták ellenfeleiket, leépítették a demokráciát és a demagógia folyamatos sulykolásával óriási hatással voltak saját népük gondolkodására. A gazdasági válságból való kiút során első számú ellenségként megtalálták a zsidókat, majd a németek esetében az egység megteremtése és az élettér kialakítása okán terjeszkedni kezdtek a szomszédos országokban. Amikor már a látszatra sem akartak adni, mondvacsinált okkal 1939. szeptember 1-én átlépték a lengyel határt és ezzel kezdetét vette a második világháború.

Auscwitz-Birkenau bejárata (saját)

 

Lengyelország zsidó közössége Európa legnagyobbja volt, nem kerülhették el a történelem legnagyobb, bár nem egyetlen népirtását, de erről majd egyszer írok még. Kezdeném Auschwitz-Birkenauval, ami a legnagyobb haláltábor volt a fasiszta Németország idején. A város Dél-Lengyelországban található, Krakkótól 60 km-re, Oswiecim település határában.

 

Auschwitzi transzportok (saját)

Barakkok (saját)

Kerítés (saját)

A birkenaui tábort eredetileg Auschwitz II. néven működött, építése értelemszerűen Auschwitz I. után kezdődött el, de a köztudatban ez volt az auschwitzi koncentrációs tábor. A barakkok itt téglából épültek, katonás rendben állnak egymás után, a bennük lévő kiállítások külön témákra osztva találhatóak meg, egy kiállítás külön foglalkozik a magyarokkal.

 

Kerítés (saját)

Kivégzőhely (saját)

Aknásított terület (saját)

Kiállítás (saját)

Zyklon-B (saját)

Transzport (saját)

Külső felvétel (saját)

A tábor megtekintésének végéhez közeledve, egy kör megtételét követően jutunk el azokhoz a bizonyos tusolókhoz, ahol a vagonról leszállított, majd munkára alkalmatlannak ítélt foglyokat a Zyklon-B nevű anyaggal megmérgezték. A számok azt mutatják, hogy több, mint egymillió embert öltek meg csak ezen a helyen és mintegy 340 ezren haltak meg a munkavégzés során, éhezésben, vagy betegségben. A helyhez fűződik Oskar Schindler története, aki saját gyára működéséhez próbált meg minél több embert megmenteni a haláltól.

 

Gázkamra (saját)

Auschwitz I. kapuja viszont az a bizonyos vasúti sínes, amit mindenki ismer. Az előző tábortól nem messze található komplexum jórészt újjáépített barakkokból áll, amelyek fából készültek. Ez a hely leginkább azért jött létre, hogy szovjeteket, lengyeleket dolgoztassanak kényszermunkával, számuk elérte a húszezret.

Auschwitz I. (saját)

 

Barakk (saját)

Külső felvétel (saját)

Barakk (saját)

A koncentrációs táborokon túl Lengyelországban az elkülönítés másik módja volt a gettó. A világ legnagyobb gettóját a nácik Varsóban hozták létre, mintegy 3,4 km²-nyi területen, ahol 400 ezer embert zsúfoltak össze. A sors fintora, hogy ennek határait varsói látogatásom során véletlenül fedeztem fel, méghozzá a mai központban, a vasútállomás és a szovjetek által ajándékozott tudomány palotája közvetlen szomszédságában.

A varsói gettó határa (saját)