Az első magyar csuklósbusz.

Az egész történet mögött az áll, hogy az Ikarus a 200-as sorozattal a buszgyártás élvonalában volt, sőt maga alakította a trendeket az 1970-es és 1980-as években. A tömegközlekedésen belül a busznak óriási hátránya a kötöttpályás közlekedéshez képest, hogy kisebb a befogadóképessége, persze mindamellett, hogy a közúti közlekedés folyamataiban vesznek részt.

 

A csuklósítás rekordere az Ikarus 280 és altípusai, de ők egy átfogó írást érdemelnek, ma csak a csuklósítást mutatom be magyar szempontból. Aztán kezdem a nem magyar szemponttal. Az igény a buszközlekedés kialakulásával megjelent, hogy nagyobb befogadóképességgel rendelkezzenek ezek a járművek, amelyek egyébként a XX. század elején még nagyrészt teherautó alvázakra épültek.

 

Az első csuklóst a Vogtländische Maschinenfabrik AG (VOMAG) építette 1931-ben. Ez a kamion fülke után tervezett csuklósítást jelentette, ami mai szemmel nézve teljesen értelmezhetetlen. Aztán jött az USÁ-ból a Kaiser Los-féle csuklós. A gépkocsiszekrények közötti átmenet szempontjából ez volt az első csuklós.

 

Csakhogy Amerikában nagyon hamar leálltak a nagy befogadóképességű buszok fejlesztésével, Budapesten viszont úgy lett égető kérdés, hogy a villamosközlekedés jónak mondható volt, de a kormányzati politika ebben az időszakban már a kötöttpálya felszámolása mellett tette le a lantot. Máig érezzük.

 

A BKV elődje, a FAÜ kénytelen volt átállni, ugyanis egyre kevesebb lett a jegyszedő, akiknek az utasok viselkedését is figyelni kellett. Mindemellett a növekvő utaslétszám és a kilométerre kimutatott költségek jelentették a problémát. Vagyis fontos lett, hogy a legkisebb költségek mellett a legtöbb ember szállítása váljon lehetővé.

 

Az Ikarus 60-as buszait így alakította át az akkori BKV, a FAÜ házilag csuklóssá. Ekkor még a pótkocsit egy Tr5 busz kapcsolatával hozták össze. Ezt követően a FAÜ csuklósításba kezdett a kedvező tapasztalatok miatt, aminek a végét az Ikarus 180 megjelenése jelentette. Teljesen külön írást érdemelne a 200-as széria elődje. Kiemelném most, hogy a régi Csepel-motorok tették őket feledhetővé egy kis részben.

 

Akkor tehát azt gondolom, hogy az elsőség az amerikaiakat illeti, de egy teljesen más struktúrában tényleg a magyarok fejlesztették tökélyre a csuklósbusz-gyártást. És ma a Kravtex újból kitalált valamit.

 

 Fotók: internet