Könyvespolc: Popper Péter-Lélekrágcsálók

 

Évekkel ezelőtt a Magyar Televízióban futott hétvégenként a Mindentudás Egyeteme. Szerintem egy nagyon jó kezdeményezés volt, melyben olyan műsort vállalt fel az állami tévé, ami teljesen szembement már az akkori trendekkel is és nem a nézettségről szóló, oktatóműsort készített. Mindenféle témák között volt megtalálható a pszichológia, itt láttam először Popper Pétert, aztán később a Nyitott Akadémia előadásain.

 

A Lélekrágcsálók egy gyűjtemény és leírása szerint a szakember legjobb előadásait tartalmazza. Engem magával ragadott elolvasása során, nemcsak amiatt, mert szembesíti az embert saját gyöngeségével, hanem, mert őszinte, az író is, saját magával szemben. Jó példa erre, hogy mesél az édesanyjával való kapcsolatáról teljes őszinteséggel, hogy évek kellettek neki ahhoz, hogy rájöjjön, miért volt vele olyan, amilyen és hogy ezt a helyzetet elfogadja. Popper Péter kimondja azt, hogy az édesanyja lányt szeretett volna és egész életében gyötörte ez a gondolat, hogy végül is fia született.

 

Az előadásokban szó van tehát a családról, az onnan hozott mintákról, a felnőtté válásról és a társas kapcsolatokról. Mindezt sokszor anekdotázva adja át nekünk az író, a saját élményein, útjain át, hogy az olvasó - legalább is én – megdöbben.  Kiragadnék ehhez is egy gondolatot, arról a részről az olvasmánynak, amit körülbelül leegyszerűsítve úgy kezd Popper Péter, hogy amikor Tibetben éltem.

 

Most, hogy így írtam róla, valószínű el is olvasom újból. Viszont jelenleg új kalandokat találtam az olvasás terén, amiről majd később írni fogok. A Kedves Olvasót tehát bíztatom, a keménykötésű könyvet a Kulcslyuk Kiadó legutóbb mintegy 3500-Ft-os áron forgalmazta, de már antikváriumokban is fellelhető. Ajánlom.