TÖRTÉNELMI SÉTÁLGATÓ: Kossuth Lajos és 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékképei

 

Festmény Kossuth Lajosról a Református Tanítóképző falán

„Debrecen, 1849. január 6.

 

A nemzet kormánya nevében!

Debrecen város közönségéhez!

Az országgyűlés határozata következtében úgy a törvényhozótest maga, mint az ország kormánya Debrecenbe megérkezett.

E tősgyökeres magyar város köréből fog Magyarország megmentetni, és nemzeti szabadságunk biztosíttatni.”

 

Kossuth Lajos a fentiekkel kezdte a debreceniekhez írt kiáltványát, mint tudjuk, végül nem sikerült megmenteni a hazát. 1849 januárjában a kormány Debrecent tette meg az ország fővárosává, az Országgyűlés onnantól kezdve hónapokig a cívis városban ülésezett.

 

Magyarország az 1840-es években (Schedius Lajos János készítette)

Mindez nem ok nélkül történt, hiszen a szabadságharc lendülete 1848-ra kissé megtört, október 30-án a Bécs melletti Schwechatnál, majd a téli hadjárat során Mórnál a magyar seregek vereséget szenvedtek, decemberben Ferenc József átvette az uralkodói irányítást V. Ferdinándtól. Ilyen körülmények között is biztosítani kellett az állam működését, így kezdett el működni az államapparátus Debrecenben. A mai TÖRTÉNELMI SÉTÁLGATÓ-ban az 1848/49-es forradalom és szabadságharc időszakával foglalkozunk.

 

Festmény Petőfi Sándorról  a Református Tanítóképző falán

A fenti kiáltványt, mely az 57. volt a sorban, a Miklós-kapuba érkezésekor intézte a város lakóihoz Kossuth Lajos 1849. január 7-én.

 

Piac utca 39. szám

A későbbiekben az Országgyűlés alsóháza a Református Tanítóképző Imatermében tartotta üléseit. 

 

A Református Tanítóképző imaterme

Az imaterem

Mivel az Olmützi alkotmány értelmében Magyarország tartományként maradt volna a része a királyságnak, ezért válaszlépésként 1849. április 14-én a Nagytemplomban kimondták a Habsburg-ház trónfosztását.

A csehországi Olmütz 2024-ben

 

A debreceni Nagytemplom

A kormány és az apparátus tagjai, a város különböző épületeiben laktak, az itteni működés idején. Egyik, a Vaskereskedéstől nem messze, a Piac utca 39. szám alatt található, ahol a Török Császárhoz nevű kávézó működött. Az épülettömb falán lévő tábla tanúsága szerint Kossuth innen is intézett beszédet a debreceniekhez.. Érdemes még elsétálni a Csonka-templom mellől a Csokonai Színházzal szemben a Batthyány utca 15. szám alá, ahol Petőfi Sándor és családja élt és ahol egyetlen fia, Zoltán született 1849. december 15-én.

 

Petőfi Zoltán születésének a helyén lévő épület máig áll.

A szocialista panelekkel szemben a sétáló egy egyvelege az elmúlt 170 évnek.

Forrás:

wikipedia

térkép:wikimedia.org

visitdebrecen

debrecen.hu

 https://mek.oszk.hu/04800/04834/html/kossuth0058/kossuth0058.html

youtube.com