Polak, Wegier, dwa bratanki I.

augusztus 13, 2023

Polak, Wegier, dwa bratanki I.

Lengyelországi élményeimet több részre osztva ismertetném a Kedves Olvasóval. 1995-ben jártam először az országban, egy akkor szokásos katowicei piacozós úton. Akkor voltam legmesszebb Magyarországtól, elbűvöltek a hegyek, azok a nagy, magas fák, a gorálok faházai. Valószínű ebből az élményemből fakad, hogy aztán évtizedekkel később többször is jártam az országban és az eddig látottak, tapasztaltak alapján még szeretnék eljutni oda.

Goral porta Zakopanéban (saját)

Az utcán járva valahogy nagyobb nyugalmat érzek, mint idehaza. A vallásosság pedig még máig érezhető a mindennapokban is, ahogy egy-egy hétköznapot eltölt az ember egy nagyobb városban is. Az ország évszázadokon át nem létezett, az orosz és a porosz nép osztozkodott területén, önálló integritása nem volt, majd a második világháború szörnyűségei után kommunista fennhatóság alá került. A diktatúra keménységét mutatja, hogy az öntudatos lengyel nép több alkalommal lázadt a regnáló rezsim ellen, létrejött a Szolidarítás, miközben Rómában egy lengyelt, bizonyos Karol Józef Wojtyłát választották pápának. A kommunista vezetés nem nézte jó szemmel a templomi házasságkötést, az abortuszt pedig betiltották. A nyolcvanas években aztán Jaruzselszky tábornok kihirdette a hadiállapotot, II. János pápa az 1979-es látogatását követően 1983-ban és 1987-ben is hazatért, miközben a lengyel titkosrendőrség megölte Jerzy Popiełuszko atyát, ami nagy felháborodást keltett szerte a világban. A változások tehát elindultak és számomra érezhetően sokat fejlődött az ország az utóbbi években. A dél-lengyelroszági városok közül a vallásilag fontos három várost mutatnám be: Chestochowát, Krakkót és Wadowicét.

II. János Pál pápa (wikipédia)

Chestochowa a Sziléziai vajdaságban található város, mely a Mária-út északi pontja, búcsújáróhely. Főegyházmegyei székhely, pálos monostorában található fekete Madonna képéről és az általa okozott csodákról ismert. A Jasna Górán található monostort falak veszik körül és egy erdő. Saját tapasztalataim szerint nemcsak egyszerűen a turistákat vonzza, életemben itt tapasztaltam meg legerősebben az embereken látványosan megjelenő, szinte katartikus áhítatot. Ezért nem is volt jellemző, az engem egyébként imahelyeken sokszor jellemző vakus fotózás.

A chestohowai monostor bejárata (saját)

A fekete Madonna kegykép (saját)

Chestohowa látképe (saját)

A monostor (saját)

Templombelső (saját)

Templomtorony (saját)

A Visztula-folyó partján található Krakkó Lengyelország második legnagyobb városa, kulturális és művészeti központ, a magyarsággal való történelmi kapcsolata pedig tagadhatatlan. II. János Pál pápa 1964-től lett a krakkói érsek, melynek központja a főtéren található Mária templom. Az épületet a XIV. századtól kezdve folyamatosan építették gótikus és reneszánsz stílusban. Az épület kívülről is monumentális, vörös homlokzatát szoborkompozíciók borítják. Főhajójába lépve a hatalmas oltárra szegeződik az emberi tekintet, aztán felfedezi a XV. századból származó csillagos égboltot. Az orleans-i és a milánói dóm mellett a krakkói Mária templom nyűgözött le imahelyek közül életem során eddig a legjobban.

A krakkói Mária templom (saját)

A tér másik oldalán található a Posztócsarnok, mely a XV. században épült eredetileg gótikus stílusban. A mai kor emberét a város azon időszakára emlékezteti, amikor a keleti árúk egyik célállomása volt, így maga Krakkó fontos kereskedelmi központ. A főtér másik érdekessége Adam Mickiewich lengyel költő, író szobra.

Krakkó főtere (saját)

A Posztócsarnok az őszi napfényben (saját)

A Mária templom a Posztócsarnokból (saját)

Adam Mickiewich szobra (saját)

A város másik fontos központja a Wawel –dombon található Királyi palota, illetve a Wawel főszékesegyház együttese. A palota a kezdeti időkben még román stílusban épült a XII. századtól, belső udvara a XVII. században már a reneszánszt követte. A waweli székesegyház vagy Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyház a lengyel királyok koronázási és temetkezési helye, ugyanakkor a mindenkori krakkói püspökök nyughelye is. Téglából és fehér mészkőből épült a XV. században, melyet a XVII. századik folyamatosan átalakítottak, módosítottak. Ahogy erről a templomról, úgy Lengyelország egészéről elmondható, hogy a második világháború súlyos károkat okozott rajta, benne.

Krakkó látképe (saját)

Királyi Palota (saját)

A Wawel tornya (saját)

A waweli székesegyház (saját)

A Skava-folyó partján fekvő Wadowice II. János Pál pápa szülővárosa. Apró központja - a régi középkelet- európai városokhoz hasonlóan - egy nagy tér, melyen egy katolikus templom található, közvetlenül mellette a szentatya szülőházával, melyben kiállítás tekinthető meg.

Wadowice főtere templomával és jobb oldalt II. János Pál pápa szülőháza (saját)

Épület a főtéren (saját)

A Szentatya szobra (saját)

Az oltár (saját)

Szívecske a templomban (saját)

Az utolsó város kakukktojás, turizmusáról jobban ismert, inkább a Fatimai Szűzanyáról elnevezett látványosan modernt templomáról osztanék meg most csak pár fényképet. Zakopanéról van szó, melyről a későbbiekben írok még.